A NATO küszöbén

Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy Észtország mihamarabb a NATO tagja lehessen – jelentette ki Mádl Ferenc államfő miután tegnap Budapesten tárgyalt az Észt Köztársaság elnökével, Arnold Rüütellel. Mádl Ferenc hozzátette, hogy Magyarország a másik két balti állam, Lettország és Litvánia NATO-felvételét is támogatja. A két államfő egyetértett abban, hogy a közelgő európai uniós csatlakozás újabb komoly lendületet adhat az eddig is jól fejlődő magyar–észt gazdasági kapcsolatoknak.
Mint Mádl Ferenc elmondta: a megbeszélésen elismerését fejezte ki az észt nép azon erőfeszítéseiért, melyet országuk gazdasági, politikai és kulturális függetlenségének elérése érdekében kifejtettek. Arnold Rüütel egyúttal köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Magyarország annak idején Észtország függetlenségének 1991-es kivívásához nyújtott. A tegnapi tárgyalásokon egyebek között szó esett még a kulturális és oktatási kapcsolatokról, valamint a finnugor rokonság témaköréről is.
A két államfő jelenlétében László Csaba pénzügyminiszter és Aino Lepik von Wirén, az észt miniszterelnöki hivatal államtitkára tegnap aláírta a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adózás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt, amely a jövedelem- és a vagyonadók területére vonatkozik. Arnold Rüütelt több nagyvállalat vezetője, illetve tulajdonosa elkísérte Magyarországra. Ők a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában rendezett üzleti fórumon találkozhattak magyar partnereikkel. Arnold Rüütel tegnap találkozott Demszky Gábor budapesti főpolgármesterrel, Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével is.
A magyar–észt államközi kapcsolatok története egyébként egészen 1921-re nyúlik vissza, amikor Magyarország elismerte a függetlenné vált Észt Köztársaságot, 1923-ban pedig követséget nyitott Tallinnban. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére 1991-ben került sor, rá egy évvel pedig aláírták a kapcsolatokat szabályozó alapszerződést. 1992 óta meglehetősen intenzív a két ország közötti együttműködés, és igen gyakoriak a magas szintű látogatások Tallinnban és Budapesten egyaránt. Magyar külügyminiszter először 1992-ben látogatott Észtországba Jeszenszky Géza személyében, 1996-an pedig Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is Tallinn vendége volt. A magyar kormányfők közül elsőként Orbán Viktor tárgyalt az észt fővárosban, 2000 májusában. A megbeszéléseken egyébként – a kétoldalú kapcsolatokon kívül – szinte mindig szó esik a két ország euroatlanti törekvéseiről, különös tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió, Észtország pedig az EU- és a NATO-csatlakozás küszöbén áll. Rendszerint a kulturális kapcsolatok is nagy hangsúlyt kapnak: Tallinnban például már két éve működik magyar intézet.