Állami csődbejelentés

Új, az államok számára is csőd bejelentését lehetővé tevő eljárást dolgoztatnak ki a világ vezető ipari hatalmai és az IMF – derült ki a szervezetek hét végi fórumain.

Folytatódik a gazdasági növekedés országainkban, noha szerényebb ütemben, mint az év elején – áll a világ vezető ipari nagyhatalmainak (G7) hét végi, washingtoni csúcsa után kiadott záróközleményében. A nagyhatalmak pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői szerint az egyeztetett fellépés megóvhatja a még zsenge világgazdasági fellendülést a megtorpanástól a még megmaradó kockázatok ellenére.
A G7 vezetői a velük egy időben közgyűlését tartó Nemzetközi Valutaalap (IMF) ötlete alapján – nyilvánvalóan Argentína és Brazília gondjai nyomán – olyan nemzetközi csődeljárást dolgoznának ki, amely amerikai mintára lehetővé tenné bármely államnak a csőd bejelentését, majd a megállapodást az enyhébb visszafizetési feltételekről. A jövőben a feltörekvő piaci adósságkibocsátók szuverén kötvényeiben külön záradéknak kellene előre intézkednie a nem fizetővé válás utáni rendezés módjáról.
A közös jegybank (EKB) elnöke a G7-fórumon kizárta a monetáris enyhítés, a kamatcsökkentés lehetőségét az euróöevezetben – közölte az MTI. Wim Duisenberg elismerte: a világgazdaság fellendülése a vártnál lassabb, s Paul O’Neill amerikai pénzügyminiszter mind nagyobb nyomást gyakorol az euróövezetre és Japánra a növekedés erőteljesebb ösztönzésért.
A washingtoni találkozó idején Siokava Maszadzsuro, a japán pénzügyminiszter – mint megírtuk – felvetette a japán bankrendszer állami pénzekkel történő viszszatőkésítésének témáját. Nemzetközi hitelminősítők szerint a japán bankrendszer visszatőkésítése 328–410 milliárd dollárba kerül.
Az amerikai pénzügyi tárca vezetője közben csalódással szólt arról, hogy a japán kormány jóval három százalék alatti gazdasági növekedést tervez, noha szerinte Tokiónak legalább ilyen növekedésre kellene törekednie.