Bush ultimátuma az ENSZ-hez

A figyelmeztetések ellenére George Bush amerikai elnök az ENSZ-közgyűlésen elmondott, kemény hangú beszédében világossá tette: ha Irak továbbra is dacol a világszervezettel, az Egyesült Államok felhatalmazás nélkül is kész a cselekvésre.

Hírösszefoglaló
2002. 09. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kénytelen lesz az Egyesült Államok egyedül cselekedni, ha az ENSZ nem kényszeríti ki az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolását – jelentette ki tegnap a világszervezet közgyűlésén George W. Bush. Az amerikai elnök szerint Szaddám Huszein egyre súlyosabb veszélyt jelent, olyan kockázatot, amely nem vállalható, és ha Irak dacol a világszervezettel, felelősségre kell vonni. Az elnök figyelmeztetett, hogy az ENSZ vagy megfelel annak a célnak, amiért létrehozták, vagy a jelentéktelenségbe süllyed.
Bush közölte, hogy az Egyesült Államok együttműködik a Biztonsági Tanáccsal (BT) a szükséges határozatok meghozásában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a BT határozatainak érvényt is kell szerezni, vagy a cselekvés (amerikai részről) elkerülhetetlen lesz. És a rezsim, amely elveszti törvényességét, elveszti hatalmát is – tette hozzá. Az elnök kijelentette: ha az iraki rezsim békét akar, akkor haladéktalanul számot kell adnia tömegpusztító fegyvereiről, be kell szüntetnie a terrorizmus támogatását, fel kell hagynia a polgári lakosság elnyomásával.
A beszéd alatt meredek veszteségekbe fordultak a fő New York-i értékpiaci indexek, de „mínuszban járt” a határidős nyersolaj is.
Tony Blair brit miniszterelnök üdvözölte Bush beszédét, és úgy vélekedett, hogy az ENSZ a megfelelő szervezet az iraki rezsimmel való bánásmód eldöntésére. Bertie Ahern ír és Paavo Lipponen finn miniszterelnök mindazonáltal úgy vélekedett, hogy Washington hibát követ el, ha az ENSZ BT határozata nélkül indít támadást Bagdad ellen. Irak ENSZ-nagykövete, aki időként fejcsóválással kísérte George W. Bush felszólalását, a sajtónak nyilatkozva „koholmánynak” nevezte az elhangzottakat. Az amerikai elnök felszólalását megelőzően egyébként Hamid Karzai afgán elnök arra kérte az Egyesült Államokat, hogy konzultáljon az arab országokkal, mielőtt támadást intéz Irak ellen. Hasonlóképpen vélekedett Pervez Musarraf pakisztáni elnök is, aki egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy Bush elnöknek meg kell szereznie az iszlám világ egyetértését, mielőtt döntene egy esetleges katonai akcióról.
Közben Irak arra figyelmeztette Washingtont, hogy minden rendelkezésére álló fegyverrel – „még konyhakésekkel, husángokkal és karókkal” is – védekezne, ha támadás érné az országot. Erről Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter beszélt a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Szabri hangsúlyozta: Bagdad továbbra is reméli, hogy elkerülhet mindenféle támadást. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, az ország minden rendelkezésére álló eszközzel védekezne, még puszta kézzel” is. „Soha nem fogjuk megengedni, hogy ezek a cionisták megszállják országunkat” – hangoztatta az iraki politikus. Ezt megelőzően Irak tokiói ügyvivője arról beszélt, hogy Bagdad hajlandó visszaengedni területére az ENSZ fegyverzetellenőreit, ha garantálják, hogy a nemzetközi szakértők nem kémkednek az országban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.