Egyházi ingatlanrendezés négy év alatt?

Az előző rendszer által államosított egyházi ingatlanok közül az az 1200-1400 visszaigényelt ingatlan, amelynek a sorsát eddig még nem rendezték, akár négy év alatt is visszakerülhet az eredeti tulajdonosok birtokába. Feltéve, ha a kormány elfogadja azt a tervet, amelynek részleteit most dolgozzák ki az egyházi ügyeket irányító államtitkárságon. A visszaadásra váró egyházi ingatlanok 1998-as nyilvántartási értéke 41 milliárd, jelenlegi értéke azonban – információink szerint – 61 milliárd forintra becsülhető.

Az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül államosított korábbi egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendező törvényt 1991-ben fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály nem a reprivatizációt kívánta megvalósítani, hanem az egyházak hitéleti és közhasznú működését próbálta az épületek átadásával vagy az értük adott kártalanítással elősegíteni. Így a magyar kárpótlási folyamat szerves részeként úgynevezett részleges jelleget öltött az egyházi ingatlan-visszaadási folyamat. Mivel a visszaigényelt épületekben évtizedeken keresztül különböző, nem egyházi intézmények működtek, ezért azoknak egy másik ingatlanba kell költözniük. Ennek érdekében az egyházak és az állam képviselői között egyeztető bizottságok jöttek létre, amelyekben az érintett önkormányzatok képviselői is részt vesznek. A testület minden esztendőben áttekinti az ingatlanrendezésre vonatkozó javaslatokat. A közösen elfogadott listát a bizottság a kabinet elé terjeszti, hogy az kormánydöntés formájában rendelkezzen az ingatlanok sorsáról. Az állami oldalt 1996-ig a művelődési és közoktatási miniszter, később a Miniszterelnöki Hivatal, 1999 után pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselte. A kormányváltás után az egyházi ügyeket irányító államtitkárság visszakerült a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe. A 2011-ig rendezendő ingatlanok végleges jegyzékét 1999-ben a polgári kormány fogadta el, a végrehajtása évente történik. Az előző kormány felgyorsította a visszaadási folyamatot, így a ciklus végére az egyházak által benyújtott kérelmek több mint 80 százalékát teljesítették. Az egyházak választhattak: vagy visszakérik az eredeti épületet, vagy helyette pénzbeli kártalanítást, illetve járadékfizetést kérnek. A kezdeti, 9000 ingatlanból jelenleg már csak 1200-1400 sorsa rendezetlen. A két szám közötti eltérést az okozza, hogy az előbbi a cím szerint nyilvántartott ingatlanok, az utóbbi pedig a helyrajzi szám alapján nyilvántartott ingatlanok listáját tartalmazza. Sok olyan visszaigényelt ingatlan van ugyanis, amely a nagysága miatt több, egymás melletti helyrajzi számú telken fekszik. Mivel a kisebb egyházak igényei már mind teljesültek, ezért jelenleg már csak a katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a budai szerb ortodox egyház, valamint a Mazsihisz maradék igényeit kell a kormánynak teljesítenie.
Fedor Tibor, az egyházügyi államtitkárság ingatlanrendezési főosztályvezetője lapunk kérdésére elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány felgyorsítja a visszaadási folyamatot. Jelenleg még csak a program kidolgozásának előkészületei folynak, amelyet majd az egyházak és az önkormányzatok képviselőivel is megvitatnak, és csak ezt követően tárják a kabinet elé. Hozzátette: az alaposság fontosabb, mint a gyorsaság, ezért nem tartja valószínűnek, hogy az idén megszületik a végleges döntés. Arra a kérdésünkre, hogy az ingatlan-visszaadás felgyorsításához szükséges pénzügyi fedezetet a kormány honnan akarja előteremteni, saját véleményeként közölte: elképzelhetőnek tartja, hogy a mostani parlamenti cikluson túlnyúló, az Országgyűlés által biztosított költségvetési fedezettel rendelkező, középtávú rendezés valósulhat meg, amely nem növelné a belső vagy a külső államadósságot. A végső döntést azonban a kormány hozza meg. A főosztályvezető szerint ez az egyházaknak is hasznosabb lenne, hiszen nem minden esetben vannak felkészülve arra, hogy az üresen viszszakapott épületeket meg tudják tölteni kellő „tartalommal”. A visszaadásra váró épületek között található többek között az ELTE Ménesi úton található szakkollégiuma vagy a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Rajk-szakkollégiumának otthont adó ingatlan.
Tavaly került vissza a Magyar Katolikus Egyház tulajdonába a Szent István-bazilika, amelynek felújítását az állam a munkálatok befejezésééig továbbra is finanszírozza, ezt követően pedig részt vállal az épület állagának megóvásában. A bazilika tizenhét éve tartó felújítási munkálatait az állam 1993 óta körülbelül 2,5 milliárd, ezen belül a polgári kormányzat hozzávetőleg kétmilliárd forinttal támogatta. A költségvetésben az idei esztendőre további egymilliárd forintot különítettek el erre a célra.
***

Egyházi ingatlanigények megoszlása érték szerint (%)

Katolikus egyház 73,6%
Református egyház 14,2%
Evangélikus egyház 8,0%
Mazsihisz 3,0%
Budai szerb ortodox egyház 0,9%
Baptista egyház 0,2%
Unitárius egyház 0,1%
Összes igény : 61,55 milliárd Ft
Forrás: MeH