Csupán egy évre, 2003. januártól december végéig nyitnák meg ismét a magánnyugdíjpénztári belépés lehetőségét a nem pályakezdők részére – tudta meg lapunk a várhatóan ősszel a parlament elé kerülő nyugdíjpénztári törvénymódosítások tervezetéből (a belépési lehetőség korábban 1999 augusztusáig volt „nyitva”). A belépést ráadásul csak ama harminc év alatti állampolgároknak – becslés szerint néhány ezer főnek – kínálnák fel, akik a nyugdíjreform előtt már fizettek nyugdíj-biztosítási járulékot.
A tervezet szerint a magánpénztártagok 2003-tól bruttó fizetésük nyolc százalékát fizetik be a kaszszáknak az eddigi hat százalék helyett, miközben az államnak fizetett nyugdíjrész kettőről 0,5 százalékra változik. Az egyéni egészségbiztosítási járulék három százalék marad, az állampolgárok együttes társadalombiztosítási terhei jövőre 11,5 százalékra nőnek az eddigi 11-ről. A járulékhányad emelését az Orbán-kormány is tervezte, de a tb-alapok évenkénti hiánya miatt nem lépte meg. Ellenzéki vélemények szerint a mostani átcsoportosítással az alapok hiánya aggasztóvá válhat. A pénztárak azt sérelmezték: üzleti terveiket a nyolc százalékra dolgozták ki, így a kiesés miatt veszteségeket szenvedtek.
A friss tervezet szerint januártól visszaállítanák az évi hatvan-hetvenezer pályakezdő kötelező magánpénztári belépését, amelyet az előző kormányzat 2002. januártól szüntetett meg. Úgy tudjuk, idén június végéig csak hét-nyolcezer pályakezdő döntött arról: önként belép valamelyik magánpénztárba (igaz, a legtöbben a szeptemberi iskolavégzés után kezdenek dolgozni, így akkor várható belépési hullám). Jogi berkekben vita folyik arról, hogy a fiatalok kötelező kasszatagsága sérti-e a fiatalok annak választhatóságához fűződő alkotmányos jogát. Az Orbán-kormány ezért döntött a megszüntetés mellett, az új kabinet viszont nem osztja az aggodalmat. Az viszont változatlan maradna a tervek szerint, hogy a „hagyományos” tb-rendszerbe csak 2002 végéig léphetnek vissza – ha akarnak – a magánkasszák tagjai.
Egy önkéntes pénztári módosítással e kasszák a jövőben önállóan dönhetik el, milyen hosszan szüneteltetheti egy tagjuk a díjfizetést, s mikortól számít ez már nem fizetésnek. A kérdés befolyásolja a (leghamarabb tíz év után fizetendő) járadék összegét. Ezentúl az önkéntes pénztártagoknak módjuk lesz arra is, hogy tíz év után nyugdíjmegtakarításuknak csak egy tetszőleges részét vegyék ki készpénzben, s ezután is folytassák a díjfizetést (a további előtakarékoskodás mellett eddig csak az egyösszegű kivétre volt mód).
A fiataloknak üzent XIV. Leó pápa + videó
