Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.„Ez a lépés nemcsak a parancsnoki feladatokat ellátó szövetségeseinket érinti, hanem az észt haderőt is, beleértve a sorkatonákat. A védelmi erők számára stratégiai jelentőségű döntésről van szó”– fogalmazott Hanno Pevkur az ERR észt hírportálnak adott nyilatkozatában.
Pärnu kiválasztása nem véletlen: a város közvetlen közelében található kikötő, repülőtér, vasútvonal és gyorsforgalmi út, valamint Riga közelsége is fontos szempont volt – írja az rbc.ua.
Az észt védelmi minisztérium mintegy 17 millió eurót különített el az infrastruktúra fejlesztésére, amelynek keretében parancsnoki épületek, technikai létesítmények és kommunikációs hálózatok létesülnek – egyelőre 100–200 katona elhelyezésére.
A NATO döntése egy szélesebb stratégiai terv része, amely a Balti-régió védelmének megerősítésére irányul. A térségben növekvő a feszültség, miután több európai ország hírszerzése arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb katonai konfliktusra készülhet – akár a NATO-val szemben is.
Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda szerint Moszkva akár négy-öt éven belül képes lehet újabb agresszióra, míg Mark Rutte NATO-főtitkár úgy véli, akár már két-három éven belül is képesek lehetnek haderejük megerősítésére.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov szintén megerősítette: Oroszország a legnagyobb fegyverkezési programját indította el az 1980-as évek óta. A tervek szerint 2030-ig mintegy 90 billió rubelt (körülbelül 900 milliárd eurót) fordítanak katonai felkészülésre, beleértve egy esetleges NATO-ellenes háború előkészületeit is.
Pevkur szerint a végleges döntést a NATO még az idei év folyamán meghozhatja. A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – hosszú ideje szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését, különös tekintettel az orosz fenyegetésre. A lehetséges parnui hadtest állomásoztatása újabb fontos lépés lehet ebbe az irányba.
Az orosz fenyegetésről Szergej Lavrov lapunknak adott interjújában is beszélt. Az orosz külügyminiszter kifejtette:
Talán azok, akik ezeket a kijelentéseket teszik, többet tudnak Oroszország terveiről, mint mi magunk. Legalábbis mi semmit sem tudunk az »Európa megtámadására vonatkozó terveinkről«, még kevésbé arról, hogy »megszálljuk« Európát.
A politikus hozzátette: „Bizonyára nem állnak messze az igazságtól azok a szakértők és elemzők, akik szerint az európai és észak-amerikai országok vezető körei ellenségképet próbálnak kreálni Oroszországról annak érdekében, hogy egyesítsék a társadalmi és gazdasági problémáikba belefáradt lakosságot. Folyamatosan démonizálják hazánkat az információs térben végzett manipulációikkal. A köztudatba próbálják belesajtolni az orosz vezetés állítólagosa birodalmi ambícióiról szóló tézist.”
Valószínű, hogy a mitikus orosz fenyegetés hangoztatásával igyekeznek elterelni a figyelmet a valós problémák kezelésének kudarcáról. Amilyen például az infláció, a növekvő munkanélküliség, a polgárok reáljövedelmének csökkenése, az illegális migráció és az ehhez kapcsolódó féktelen bűnözés
– fogalmazott az orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Gitanas Nauseda litván elnök közös sajtótájékoztatón 2025. június 2-án, Vilniusban, Litvániában (Fotó: AFP/Petras Malukas)
„Szükségünk van arra, hogy felemeljük tekintetünket... kedves fiatalok, reményünk Jézus” – mondta az egyházfő.
Az Egyesült Államok elnöke a diplomáciai, gazdasági és egyéb eszközöket is felhasználja annak érdekében, hogy lezárja a háborút.
Az ukrán lakosság elutasítja a sorozók erőszakosságát.
A néhány nappal ezelőtti földrengés volt 1952 óta a legerősebb a térségben.
„Szükségünk van arra, hogy felemeljük tekintetünket... kedves fiatalok, reményünk Jézus” – mondta az egyházfő.
Az Egyesült Államok elnöke a diplomáciai, gazdasági és egyéb eszközöket is felhasználja annak érdekében, hogy lezárja a háborút.
Az ukrán lakosság elutasítja a sorozók erőszakosságát.
A néhány nappal ezelőtti földrengés volt 1952 óta a legerősebb a térségben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
„Szükségünk van arra, hogy felemeljük tekintetünket... kedves fiatalok, reményünk Jézus” – mondta az egyházfő.
Az Egyesült Államok elnöke a diplomáciai, gazdasági és egyéb eszközöket is felhasználja annak érdekében, hogy lezárja a háborút.
Az ukrán lakosság elutasítja a sorozók erőszakosságát.
A néhány nappal ezelőtti földrengés volt 1952 óta a legerősebb a térségben.
A norvégiai Északi-sarkkör közelében működő meteorológiai állomások 13 napon keresztül mértek 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet júliusban.
A szervezet közölte, hogy kész együttműködni a Vöröskereszt kérésével, hogy élelmet juttasson a Gázában fogva tartott izraeli túszoknak.
Sabin Gherman szerint elfogadhatatlan az újságírók kitiltása. A kolozsvári újságíró Fidel Castróhoz hasonlította a Tisza Párt elnökét.
Az ukrán lakosság elutasítja a sorozók erőszakosságát.
A kommunikációs igazgató szerint megtorpant Magyar Péter lendülete.
A miniszterelnök szerint a Hungaroring a világ legszebb pályája.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
