Oroszország szomszédjába telepítene csapatokat a NATO

A NATO jelenleg annak a lehetőségét vizsgálja, hogy egy német–holland közös hadtestet állomásoztasson Észtország területén – jelentette be az észt védelmi miniszter. Amennyiben döntés születik, a szövetséges erők a Balti-tenger partján fekvő Pärnu városában létesítenek bázist.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Gitanas Nauseda litván elnök közös sajtótájékoztatón 2025. június 2-án, Vilniusban, Litvániában Fotó: Petras Malukas Forrás: AFP

Stratégiai helyezkedés és fejlesztési tervek

 Pärnu kiválasztása nem véletlen: a város közvetlen közelében található kikötő, repülőtér, vasútvonal és gyorsforgalmi út, valamint Riga közelsége is fontos szempont volt – írja az rbc.ua.

Az észt védelmi minisztérium mintegy 17 millió eurót különített el az infrastruktúra fejlesztésére, amelynek keretében parancsnoki épületek, technikai létesítmények és kommunikációs hálózatok létesülnek – egyelőre 100–200 katona elhelyezésére.

Növekvő aggodalom Moszkva katonai ambíciói miatt

A NATO döntése egy szélesebb stratégiai terv része, amely a Balti-régió védelmének megerősítésére irányul. A térségben növekvő a feszültség, miután több európai ország hírszerzése arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb katonai konfliktusra készülhet – akár a NATO-val szemben is.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda szerint Moszkva akár négy-öt éven belül képes lehet újabb agresszióra, míg Mark Rutte NATO-főtitkár úgy véli, akár már két-három éven belül is képesek lehetnek haderejük megerősítésére.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője (Fotó: NurPhoto/AFP/Maxym Marusenko)

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov szintén megerősítette: Oroszország a legnagyobb fegyverkezési programját indította el az 1980-as évek óta. A tervek szerint 2030-ig mintegy 90 billió rubelt (körülbelül 900 milliárd eurót) fordítanak katonai felkészülésre, beleértve egy esetleges NATO-ellenes háború előkészületeit is.

Döntés még idén várható

Pevkur szerint a végleges döntést a NATO még az idei év folyamán meghozhatja. A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – hosszú ideje szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését, különös tekintettel az orosz fenyegetésre. A lehetséges parnui hadtest állomásoztatása újabb fontos lépés lehet ebbe az irányba.

A fenyegetettség csak figyelemelterelés

Az orosz fenyegetésről Szergej Lavrov lapunknak adott interjújában is beszélt. Az orosz külügyminiszter kifejtette:

Talán azok, akik ezeket a kijelentéseket teszik, többet tudnak Oroszország terveiről, mint mi magunk. Legalábbis mi semmit sem tudunk az »Európa megtámadására vonatkozó terveinkről«, még kevésbé arról, hogy »megszálljuk« Európát.

A politikus hozzátette: „Bizonyára nem állnak messze az igazságtól azok a szakértők és elemzők, akik szerint az európai és észak-amerikai országok vezető körei ellenségképet próbálnak kreálni Oroszországról annak érdekében, hogy egyesítsék a társadalmi és gazdasági problémáikba belefáradt lakosságot. Folyamatosan démonizálják hazánkat az információs térben végzett manipulációikkal. A köztudatba próbálják belesajtolni az orosz vezetés állítólagosa birodalmi ambícióiról szóló tézist.” 

Valószínű, hogy a mitikus orosz fenyegetés hangoztatásával igyekeznek elterelni a figyelmet a valós problémák kezelésének kudarcáról. Amilyen például az infláció, a növekvő munkanélküliség, a polgárok reáljövedelmének csökkenése, az illegális migráció és az ehhez kapcsolódó féktelen bűnözés

– fogalmazott az orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Gitanas Nauseda litván elnök közös sajtótájékoztatón 2025. június 2-án, Vilniusban, Litvániában (Fotó: AFP/Petras Malukas)