Régi pénzek, új kultúrpolitika? - A jövő évi büdzsé véglegesítése előtt még számos kérdés tisztázásra vár kulturális fronton

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A 2027-es kulturális költségvetés tervezete komoly szakmai ellenállást váltott ki: miközben az NKA pályázati kerete csaknem negyven százalékkal csökkenne, több korábbi finanszírozási prioritás változatlanul fennmaradna. A szakmai szervezetek átláthatóságot, kiszámítható támogatásokat és érdemi egyeztetést sürgetnek, a Tisza-kormány azonban egyelőre az átalakítás időigényességével magyarázza a vitatott számokat. A „kulturális rendszerváltás” első konkrét lépése az MMA NKA-n belüli különleges jogosítványainak megszüntetése lehet, de továbbra is kérdés, mennyi pénz jut ténylegesen az alkotómunkára.

2026. 11. 21. 9:47
Régi pénzek, új kultúrpolitika? - A jövő évi büdzsé véglegesítése előtt még számos kérdés tisztázásra vár kulturális fronton
Fotó: Nemeth Andras Peter
20230725 Budapest 
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Fotó: Bach Máté BMP
Magyar Nemzet
L. Simon László, az MMA irodalmi tagozatának vezetője Fotó: Bach Máté

– Az a jó, hogy a Nemzeti Kulturális Alap független pénzalapként működik, mert ezt a forrást, amit ilyen módon tartalékolnak, nem lehet elvonni az alaptól. Marad a számláján – fogalmazott L. Simon. Szerinte a működési kiadások és a kötelező tartalékolás levonása után 

a jelenlegi prognózis alapján nyolcmilliárd forintnál is kevesebb lehet a ténylegesen szétosztható összeg, ami a pályázatok számát és az érintett kulturális területek nagyságát tekintve igencsak szerény.

 Az NKA évtizedek óta működő szakmai kollégiumi rendszerét ugyanakkor alkalmasnak tartja a tehetséges alkotók támogatására. Azt is helyesli, ha a miniszteri keret csökken és a pénzek elosztásában nagyobb szerepet kapnak a szakmai testületek.

A keretszűkítés ellen a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata is fellépett.

 A szervezet november eleji állásfoglalásában a csaknem 39 százalékos csökkentést a kulturális élet egyik legsúlyosabb problémájának nevezte, és tételes magyarázatot követelt a kormánytól. 

Zsoldos Dávid, a Magyar Zenei Tanács elnöke szintén a kisebb, intézményi háttérrel nem rendelkező szereplőket tartja a leginkább veszélyeztetettnek.

 – A nagy intézményeket nem féltem, a kisebbeket inkább, az intézményen kívüli formációkat, műhelyeket pedig a leginkább. De azt gondolom, hogy ha a kulturális keret csak minimálisan csökken, akkor a korábban egyedi döntéssel kiosztott pénzek és a háttérintézményeknél lévő források jó eséllyel elegendő fedezetet adnak minden fontos feladatra. Emellett még ott vannak a kekvákból visszaszerzett összegek is – mondta Zsoldos.

Pikkelnek az MMA-ra

A költségvetési tervezet másik sokat bírált eleme a Magyar Művészeti Akadémia és az MTA-hoz tartozó Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) finanszírozásának különbsége. Az MMA fejezeti előirányzata a 2026-os 13,98 milliárd forintról 2027-ben 14,39 milliárdra emelkedne, miközben a SZIMA támogatása 37,2 millióról 35,7 millió forintra csökkenne. A különbséget illetően Tompa Andrea író, a SZIMA tagja közösségi oldalán az összegeket összevetve azt írta: egy MMA-akadémikusra 113-szor annyi pénz jut, mint egy SZIMA-akadémikusra, ami szerinte a korábbi kultúrpolitikai rendszer továbbélését jelzi.
A két költségvetési tétel ugyanakkor nem teljesen azonos tartalmú. Az MMA fejezeti előirányzata nem kizárólag az akadémia saját működését fedezi: ebből finanszírozzák többek között a Műcsarnokot és a Pesti Vigadót, valamint más intézmények működését és bérköltségeit is. A teljes fejezet növekedése tehát önmagában nem jelenti az akadémia saját támogatásának emelkedését. A különbség pontos megítéléséhez ezért az intézményenkénti és feladatonkénti bontás is szükséges.

A vita azonban nem kizárólag a pénzről szól. Az MMA az elmúlt években meghatározó szerepet kapott az NKA döntéshozatalában.

 A Tisza-kormány november 5-én jelentette be, hogy megkezdődött az alap átalakítása, és elfogadták azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megszüntetné az MMA 2016-ban bevezetett különleges döntéshozatali jogköreit. Megszűnne az akadémia elnökének véleményezési joga az NKA alelnökének kinevezésekor, valamint az MMA szakmai kollégiumok működéséhez és a kulturális források elosztásához kapcsolódó különleges jogosítványai is. Helyettük a kulturális szakmai szervezetek delegáltjai kapnának nagyobb szerepet.
A szaktárca szerint a változtatás az NKA átfogó reformjának első lépése, amely a szervezet hitelességének helyreállítását és a támogatási rendszer „demokratizálását” szolgálja. A javaslat társadalmi egyeztetésre kerül, elfogadása esetén az új rendelkezések 2027. január 1-jén léphetnek hatályba.
L. Simon László nem ért egyet az MMA különleges jogosítványainak megszüntetésével. Szerinte nem volt indokolt az akadémia delegáltjainak eltávolítása a kollégiumokból. – A kollégiumokban működő MMA-delegáltak mind pártatlanul és szakmai alapon végezték a munkájukat. Ráadásul a saját szakmájuk elismert alkotói – fogalmazott. A tagozatvezető ugyanakkor nem nevezné leszámolásnak a döntést. Úgy látja, a változtatás egy szűkebb szakmai körnek kedvezhet, miközben az MMA működését nem tartja veszélyeztetettnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az akadémia által ellátott állami feladatok visszavétele komoly adminisztratív terhet róna az államra. Az esetleges alkotmányos változások sem feltétlenül jelentenék a köztestület megszűnését: az MTA és az MMA az alaptörvényből való kikerülésük esetén is folytathatnák köztestületként a munkájukat.
A Magyar Zenei Tanács elnöke más megközelítést képvisel. Zsoldos Dávid szerint ugyanis hiba volt ezeket a különleges jogköröket az MMA-nak adni. – Az MMA végezhet értékes és hasznos munkát, de az állam nem keltheti azt a látszatot, hogy ez a köztestület oly módon reprezentálja a hazai, nagyon sokszínű kulturális életet, hogy felér a súlya az összes többi szereplőjével. Ami pedig a konkrét delegáltakat illeti, vannak köztük, akik véleményem szerint eleve nem lettek volna méltók az MMA képviseletére – hangoztatta. – Számunkra nem az a legfontosabb kérdés, hogy mely szervezetek kapnak az NKA döntéshozó testületeibe meghívást, delegálási jogot, hanem hogy olyan eljárások szabályozzák a döntéshozók kiválasztását és magát a döntési folyamatot, amely transzparens és szakmailag ellenőrizhető – jelezte.

Rendszerváltást ígérget a tárca

A kulturális költségvetés vitájának egyik legfontosabb ellentmondása, hogy miközben az NKA pályázati lehetőségei szűkülnének, a minisztériumi előadó-művészeti támogatások jelentősen emelkednének: a tervezetben az idei 38,5 milliárd forint helyett 53,4 milliárd forint szerepel. A növekedés önmagában nem feltétlenül kedvezőtlen, a kérdés azonban az, hogy a többletforrásból mennyi jut a független társulatoknak, a kisebb zenei formációknak és azoknak a műhelyeknek, amelyek korábban az NKA pályázataira támaszkodtak.
A támogatások súlypontjának eltolódása azért is vet fel kérdéseket, mert a minisztériumi források elosztási mechanizmusa és a szakmai kontroll garanciái egyelőre kevésbé láthatók, mint a kollégiumi pályázatok esetében. Zsoldos Dávid szerint a kulturális szakma függetlenségének alapfeltétele a döntéshozatal és az ellenőrzés világos szétválasztása. Aki a támogatásról dönt, ne maga értékelje annak felhasználását, a döntéshozó testületek tagjai pedig ne legyenek évekre bebetonozva.

Tarr Zoltán miniszter Fotó: YouTube (Képernyőkép)


November elején tizenegy kulturális szakmai szervezet is közös nyilatkozatban fordult Tarr Zoltán miniszterhez. A Magyar Színházi Társaság, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a Szépírók Társasága, a SZIMA, a Magyar Műfordítók Egyesülete és a Magyar Zenei Tanács szerint a költségvetésben egyelőre alig látszik az általuk áhított kormányváltás. A szervezetek nemcsak a támogatási arányok felülvizsgálatát, hanem átfogó bérrendezést és kiszámítható finanszírozást is sürgettek. A kormányzat a kritikákra azzal reagált, hogy a költségvetési tervezet átmeneti állapotot tükröz. Tarr Zoltán miniszter szerint egy tizenhat-húsz év alatt kialakult rendszer átalakítása nem néhány hetes vagy hónapos feladat. A tárca november 2-i tájékoztatása szerint a jelenlegi előirányzatokat a hatályos jogszabályok alapján kellett megtervezni, az intézményi és tartalmi változások pedig akkor jelenhetnek meg teljeskörűen a költségvetésben, ha már jogi formát öltöttek.
A minisztérium november 10-én újabb közleményben ismertette kulturális terveit, amelynek címadó gondolata szerint „a kultúrának nem új gazdára, hanem szabadságra van szüksége”. Tarr szerint kulturális rendszerváltás kell, ám a közleményben az NKA pályázati keretének csökkentésére és a finanszírozási arányok átalakítására egyelőre nem adnak tételes választ.
A Magyar Nemzet november 5-én részletes kérdéssort küldött a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak. Arra voltunk kíváncsiak, milyen munkamegosztást terveznek az NKA és a közvetlen minisztériumi támogatások között, miként változhat a könyvkiadók, szerzők, műfordítók és folyóiratok finanszírozása, illetve mire számíthatnak a külhoni pályázók. Rákérdeztünk a minisztériumi előadó-művészeti támogatások döntési mechanizmusára, a szakmai függetlenség garanciáira, az MMA jövőbeli szerepére, valamint arra is, hogy a korábbi vitatott NKA-kifizetésekből mekkora összegek kerültek ténylegesen vissza a rendszerbe. Választ múlt heti lapzártánkig nem kaptunk. 


A minisztérium november 5-én nyilvánosságra hozta, hogy a kormány elfogadta az MMA NKA-n belüli különleges döntéshozatali jogosítványainak megszüntetését célzó törvénymódosítási javaslatot. Az MMA tagjai és az NKA-ba delegált képviselői november 11-én közös nyilatkozatban reagáltak a tervezett változtatásra. Úgy fogalmaztak: a delegálási és egyeztetési jogok nem kiváltságok, hanem a felelős szakmai munka feltételei. Álláspontjuk szerint az MMA részvételének megszüntetésére nincs szakmai indok, a tervezett módosítás pedig nem erősíti a szakmaiságot és a kulturális pluralizmust. A szervezet ezért érdemi egyeztetést sürget a kormánnyal, és jelezte, hogy kész részt venni egy kiszámíthatóbb, szakmailag megalapozott támogatási rendszer kialakításában.
A 2027-es költségvetés véglegesítése előtt tehát még számos kérdés tisztázásra vár. Az NKA pályázati keretének visszaesése, a minisztériumi támogatások növekedése, az MMA szerepének átalakítása és a szakmai döntéshozatal újraszabályozása egyaránt meghatározhatja a következő évek magyar kultúrájának működési feltételeit.

Cirkuszok kipipálva?

Eközben a kultúráért felelős államtitkár, Nagy Ervin közösségi oldalán bejelentette, hogy „közel 3 milliárd forint támogatást kapnak a színházi, tánc- és cirkuszművészeti szervezetek még idén!” A poszt alapján 74 független színházi, bábszínházi, tánc- és cirkuszművészeti szervezet közel 1,3 milliárd forint, 18 határon túli előadó-művészeti és összművészeti szervezet 90 millió forint, független érdekképviseleti szervezetek 55 millió forint, 15 szabadtéri színház és fesztivál pedig 465 millió forint támogatásban részesül.

 A „kulturális újakezdést” ecsetelő bejegyzés alatt viszont hamar megjelentek a kritikus hozzászólások.

 Volt aki azt szeretné megérteni, hogy a most bejelentett, közel 1,3 milliárd forintos támogatási keret milyen módon volt elérhető az érintett szervezetek számára.

Mikor, milyen formában került meghirdetésre ez a lehetőség? Milyen feltételekkel, milyen pályázati vagy egyéb eljárás keretében lehetett forráshoz jutni? Milyen szervezetek, milyen szakmai programok vagy működési célok mentén igényelhették a támogatást? És ami számunkra a legfontosabb: miért nem tudtunk élni ezzel a lehetőséggel, vagy egyáltalán, mikor és hogyan értesülhettünk volna róla?

– szólt az egyik replika, amelynek írója azt is hozzátette, hogy „Mi eddig is a fennmaradásért küzdöttünk, és a mostani bejelentés alapján úgy tűnik, ezután is ezt fogjuk tenni.”

 

Mire számíthatnak külhonban?

A finanszírozás kiszámíthatósága különösen fontos a határon túli magyar kulturális intézmények és alkotóműhelyek számára. L. Simon László a támogatások jövőjét illetően nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, ugyanakkor a nemzeti felelősség folytonosságát alapvetőnek tartja. – Remélem, hogy azt, ami a magyar alaptörvényben jelenleg benne van, és hogy Magyarországnak felelőssége, kötelezettsége van a határon túl élő magyarokkal szemben, mindenki komolyan veszi – fogalmazott. Hozzátette: a külhoni magyar közösségek megmaradása és gyarapodása nemzeti stratégiai cél, amelyhez az anyaországnak gazdasági, kulturális és politikai érdeke is fűződik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.