Megugrott a bankok nyeresége fél évkor

Akár a tavalyinál is jobb profitot söpörhetnek be a bankok: a félévi számok szerint adózatlan nyereségük nyolc–tizenhárom százalékkal haladja meg az „erős” 2001. évit. Továbbra is tart a lakossági hitelboom, ennek ellenére változatlanul nem magas a „bebukott” kölcsönök aránya – derül ki a bankszövetség és a Nemzetközi Bankárképző Központ friss számaiból.

Könnyen lehet, hogy nem igazolódnak a bankszektor idei nyereségének visszaeséséről szóló előzetes feltételezések, és az idén is a tavalyihoz hasonló, szép profittal zárnak a bankok – nyilatkozta ifj. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára lapunknak. A szövetség égisze alatt, a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) által működtetett adatbázis szerint 2002. első fél évében a bankszektor nyeresége bő 13 százalékkal nőtt.
Más, az állami Magyar Fejlesztési Bank adatait figyelmen kívül hagyó elemzői számítások szerint a profitbővülés 8,7 százalékos. Árnyaltabb viszont a kép, ha nem számítjuk az adatsorba a legnagyobb piaci szereplőnek számító OTP-t sem: ebben az esetben a (szakosított pénzintézeteket, lakástakarékokat is magába foglaló) szféra adózatlan profitja „csak” 3,6 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez is óriási fejlődés, hiszen 2001 derekán az előző évhez képest 54 százalékos volt a profitbővülés, s kevesen gondolták, hogy ez a teljesítmény megismételhető.
Az NBK-bankszövetség regiszterének számokat közlő, a piac bő kilenctizedét lefedő 32 hitelintézet – közte a kilenc-tíz vezető bank – a profitbővülést elsősorban továbbra is a fix jutalék- és díjbevételek dinamikus, 22 százalékos bővülésének köszönheti. A kamatokból származó jövedelem gyarapodása – az előző évekhez hasonlóan – eddig az idén is jócskán elmarad ettől.
A pénzintézetek mérlegfőösszege is jelentősen emelkedett az év közepéig, ami változatlanul elsősorban a hitelek felfutásával magyarázható. Az adatközlő bankok lakossági kölcsönei például az idén júniusban 727,9 milliárd forintot tettek ki (ebből majdnem 372,7 milliárd forint volt a lakás- és jelzálogkölcsön), szemben az egy évvel korábbi 429,7 milliárddal (utóbbin belül 181,2 milliárdnyi jelzálog- és ingatlankölcsönnel).
Az ügyfélbetéteknél viszont stagnálás, enyhe visszaesés jellemzi a piacot, így sok társaság a bankközi piacról vagy más módon kényszerül forrásbevonásra. A bankok tőkehelyzete továbbra is stabil, a piaci szereplők lapunk számításai szerint együttesen harmincszázalékos bővülésről számoltak be.
Az előző egy-két évhez hasonlóan a hitelállományon belül továbbra sem ugrott meg a kétes és rossz kölcsönök aránya (ezeket az ügyfelek nagy valószínűséggel nem fogják visszafizetni). A várhatóan „bedőlő” kölcsönök volumene – 157,5 milliárd forint – az idén júniusban kisebb volt a teljes kihelyezésállományhoz viszonyítva, mint tavaly ilyenkor. Ez azért meglepetés, mert a vállalati kihelyezések rovására a kockázatosabbnak számító lakossági kölcsönök arányának növekedése miatt sok elemző a „bukott” ügyletek számának megugrását jósolta.