Nem lesz teljes körű a kártérítés

A kormány várhatóan a mai ülésén dönt az idei dunai árvíz helyreállítási, újjáépítési, kárenyhítési támogatási rendszeréről, illetve a finanszírozás mértékéről. Egy korábbi kormányhatározat értelmében az állam vállalja a megsérült, magántulajdonban lévő, biztosított lakásoknál a biztosítótól kapott kártérítésnek a helyreállítási költség száz százalékára történő kiegészítését, míg biztosítás hiányában a helyreállítási összeg hetven százalékáig történő kifizetését.

Török László
2002. 09. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Dunán augusztusban levonuló árhullám idején országosan 76 településen folytattak védekezési munkákat. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának öszszesítése alapján a magánszektorban, valamint az állami és önkormányzati infrastruktúrában öszszesen 6,7 milliárd forint kárt mértek föl a szakemberek. A magántulajdonban lévő lakóépületek közül hét megye és a főváros 59 településén 647 ingatlan károsodott. A felmért kárérték összesen 261,5 millió forint, a helyreállítás becsült költsége 517 millió forint. Százötven lakástulajdonos rendelkezett biztosítással az érintett ingatlanra, míg a károsultak döntő többsége, 497 tulajdonos nem. Sok ember önhibáján kívül nem köthetett biztosítást, ugyanis árterületen belül volt a házuk, és ilyen esetekben árvízre nem terjed ki a szerződés. Volt olyan személy is, akinek érvényes szerződésére nem fizetett a biztosító még az 1991-es árvíz idején, ezért felmondta azt.
Győr-Moson-Sopron
A megyében tizennégy községet érintett az ár. A megyeszékhelyen öt lakóházban és két önkormányzati ingatlanban mintegy hatvanmillió forintnyi becsült kár keletkezett. Ezenkívül az ártérben, öt üdülőben két és fél milliós rongálódást regisztráltak. Dunaszegen ugyanakkor 14 lakóház sérült, mindegyik a töltésen kívül volt, s rendelkeztek biztosítással is. A helyreállítás becsült összege megközelíti a kétmillió forintot. Szőgye községben az ártéren belül hét lakóház sérült, ebből négyet újjá kell építeni, mindegyikből ki kellett telepíteni az ott élőket. Biztosítást nem köthettek árvíz ellen, hiszen árterületen építkeztek. Vének településen azonban csak üdülőházak sérültek, pontosan 59, a kár összértéke tízmillió forint körül mozog. Mind ártérben épült, s bár biztosítva voltak, de csak elemi kár esetén kaptak volna pénzt, árvíznél nem.
***
Komárom
Komáromban tíz települést sújtott az idei árvíz. Esztergomban ugyanakkor nyolc lakóházban 1,8 millió forintra tehető a kárérték, a tulajdonosok 80 százalékának volt biztosítása. Dunaalmáson 25-30 lakóépület sérült, s az óvoda mellett egy lakóházat is újjá kell építeni. Az önkormányzati és személyi tulajdonban lévő ingatlanokban 48 millió forintra tehető a károk becsült összege. Neszmély községben viszont tizenöten (lakóház- és üdülőtulajdonosok) jelentettek be kárt, közülük néhányan rendelkeznek biztosítással. Egy vasúti töltés védvonalnak nyilvánításától függ, hogy ártérnek számít-e vagy sem az elöntött terület, a biztosító is ettől teszi függővé szerepét. Nyergesújfalu városban 31 magántulajdonú ingatlan sérült – ebből 28 családi házas – a Bajóti patak visszaduzzadása miatt. Az érintett házak 90 százaléka alápincézett, ezekben tízezres nagyságrendű kár keletkezett, az egyetlen újjáépítendő házra fordítandó becsült összeg kilencmillió forint. Zömében biztosítva voltak az épületek. Pilismaróton viszonylag sok, összesen 160 üdülőingatlan (ebből hatban állandó lakos élt) sérült, az összes kár 27 millió forint. Részben biztosítottak, miután azonban nyílt ártéren találhatók, nem fizet a biztosító.
Táton 105 ingatlanba jutott be a víz valamilyen módon, általában nem lakótérbe, ebből 51 magántulajdonú. A becsült kár 21 millió. A biztosító szerint nyílt árterületen vannak a házak, ezért nem lehet biztosítást kötni. Itt is voltak olyanok, akik felmondták a szerződést a biztosítóval, mert a ’91-es árvíz után sem kaptak pénzt.
Fejér
A Fejér megyei Kisapostagon a lakóövezetet nem ért el az árvíz. Az árterületen csak lábasházakat lehetett volna építeni, de ezek egy részét beépítétették, s itt hat-hét házban állandó lakos él. Öt ilyen lakásban 1,2 milliós kár keletkezett, de a biztosító nem fizet. 33 üdülőépítményben (valamelyik gazdasági) házanként 40–200 ezer forintos a kár.
Tolna
Tolna megyében hat településen folyt a védekezés augusztusban. Pakson lakóépületekben nem volt kár, egy közutat kell megjavítani, erre 1,1 milliót számítanak az illetékesek. Dunaföldvár is hasonlóan szerencsésen vészelte át a természeti csapást, kárbejelentés nem érkezett az önkormányzathoz. Bátán viszont 31 kárbejelentést kapott az önkormányzat, de még becsült összeget sem tudtak mondani a kárértékre. Sok ház megroggyant, némelyik a szállító járművek miatt. A tulajdonosok felének volt biztosítása, de árterületről lévén szó a biztosító nem fizet.
Pest
Pest megyében 26 település volt érintett, s ezeken ötven önkormányzati és 326 személyi tulajdonú lakóház sérült meg. Több településen még nem tudott nyilatkozni a biztosító a kártérítést illetően. Szentendrén húsz önkormányzati, 15-20 magántulajdonú és száz üdülőingatlan sérült, melyek nagy része lakásra szolgált. Általában nem voltak biztosítva, árvíz ellen pedig különösen nem, lapunk megkeresésekor még nem számolták össze a kárértéket. Dunabogdányban a megrongálódott ötven ház közül csak nyolcnak volt biztosítása. Szigetmonostorban egy tanyán 14 lakás sérült, itt öt-hat tulajdonosnak volt biztosítása, de nem árvíz ellen. Négy szolgálati lakás és egy erdészház is megsérült. A kárérték 25 millió forint, 5,2 milliót áldoztak a védekezésre. Szigetújfalun lakott területet szerencsére nem érintett, mert árterületen nem építkeztek. A gáthoz közeli ingatlanok kerítését kellett lebontani a védekezés miatt. A kárfelmérés megtörtént, a védekezés ötmillióba került. Szobon 33 lakóház károsodott, biztosítással is rendelkeztek, de a biztosító nem fizet. Tahitótfaluban mintegy száz ingatlan károsult, ezek hatvan százaléka üdülő. Lakóépületeknél megtörtént a kárfelmérés, de végösszeget még nem tudtak mondani. Többségük volt biztosítva, néhány üdülőt lakásként használtak. Tökölön 73 ártéri üdülő sérült, de ezekben nincs állandó ottlakó. Kártérítésre nyolc igény érkezett, ezeket felmérték, de összeget nem tudtak mondani, mindegyik ingatlan engedély nélkül épült. Vácott 15 magántulajdonban lévő és egy önkormányzati ingatlan károsodását jelentették be a tulajdonosok, a kár egyenként nem haladja meg az egymilliót. Verőcén egy családot kellett kiköltöztetni egy hétre, nekik a biztosító már fizetett félmillió forintot, ezen- kívül 10-15 magánház és ötven üdülő károsodott pár millió forint értékben. A visegrádi polgármesteri hivatalban semmilyen felvilágosítást nem adtak az árvízzel kapcsolatban. Zebegényben az önkormányzati tulajdonban esett kár a legjelentősebb, ennek összértéke ötven-hatvan millióra tehető. Két lakóházból néhány százezres kárbejelentést kaptak, ezek nem voltak biztosítva. 12-15 hétvégi ház is megsérült.
Baranya
Baranya megyében összesen három településnek kellett megoldania a védekezést. Mohácson 98 magántulajdonú ingatlan, a szigeten horgásztanyák és két lakóház szenvedett kárt. A városban nyolc családi ház rongálódott meg, a kár értékéről nem számoltak be. A biztosítás árvízre nem vonatkozik, de a belvíz is komoly gondokat okozott. Védekezésre 11 milliót költött a városi önkormányzat, de ebben nincs benne a Mahart által végzett munka költsége.
Dunaszekcsőn 26 magántulajdonú ingatlan jelentett kárt, becslések szerint 4,5 millió forint értékben. Túlnyomó többsége lakóház, ezek felének volt biztosítása. Repedés és vizesedés miatt rongálódtak az épületek, amelyek közül egy sem épült árterületen.
Bács-Kiskun
Bács-Kiskun megyében nyolc település volt érintett a dunai árvízben. Kunszentmiklóson magántulajdonú ingatlanban sem volt kár, mert a nyúlgát mindent megvédett, a mezőgazdasági földeket is beleértve. Hartán negyven-ötven, javarészben hétvégi ingatlan sérült, a kár értéke két-három millió forint. Van olyan, amelyet állandóan laknak, de ezekben sem volt nagy kár, mert magasan fekszenek az ingatlanok. Solton nem érintett lakóépületeket a természeti csapás, mert a nyári gátnál a védvonalon meg tudták állítani a vizet. Falkszentmártonban csak mezőgazdasági, művelt területek voltak érintettek az árvízben.
Budapest
A fővárosban hat kerületet érintett az árhullám. A XIII. kerületben a Népszigetet teljesen elöntötte a víz, itt üdülők és bejelentett lakások is sérültek, 156 embert kellett kitelepíteni. Négy önkormányzati lakás és három, személyi tulajdonú lakóház is megsérült, a becsült kárérték 2,5 millió forint. Biztosítással nem rendelkeztek az itt élők. Az önkormányzat húszmilliót költött a védekezésre, de a kerülethez tartozó Margit-szigetet a csatornázási művek védte.
A XXI. kerületben (Csepel) a hullámteret kell helyreállítani, ahol hobbikertek, engedély nélküli hétvégi házak sérültek. Volt egy lakóépületnek vehető épület is, ebben félmilliós kár keletkezett. 47 bejelentés érkezett zöldkárra és hobbiépületekre, de ezt nem becsülték föl, mert nem volt feladatuk.
*
A Dunán és mellékfolyóin 2002 augusztusában kialakult árhullám okozta károk felméréséről és a kárenyhítés elveiről egy szeptemberi kormányhatározat döntött. Ennek értelmében a kárbejelentéseket szeptember 15-ig kellett benyújtani a helyi önkormányzatoknak, amelyek nyilvántartásba vették és ellenőrizték a helyreállítási igényeket. A megyénként felállított helyreállítási és újjáépítési bizottságok ezután összesítették a települések bejelentett kárait, majd felterjesztették a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságára. A kárenyhítésre vonatkozó kormányzati döntés előkészítése érdekében a kárelhárításban érintett tárcák vezetőinek el kell küldeniük javaslataikat a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnökének. A kormány mai ülésén foglalkozik a helyreállítás, újjáépítés, kárenyhítés támogatásáról, illetve a finanszírozás mértékéről az előterjesztések alapján.
Az állami támogatás készpénzben történik, amely a biztosított lakás esetén a biztosítótól kapott kártérítésnek a helyreállítási költség száz százalékára történő kiegészítésére szolgálhat, míg biztosítás hiányában a támogatás a helyreállítási összeg hetven százalékáig terjedhet. A nem lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett, biztosításból nem fedezett károk enyhítésére differenciált, kedvezményes kölcsön vehető igénybe a természeti csapást megelőző műszaki tartalomnak megfelelő helyreállítási munkákra.

Beregi árvíz: Mindent kárpótoltak. A tavalyi beregi árvíz idején a károk összege 15 milliárd, a helyreállítás, illetve az újjáépítés költsége 25 milliárd forint volt. Az előző kormány ekkor 5 milliárd forintot különített el védekezésre. Az árvíz sújtotta térségben összesen 215 magántulajdonú ház dőlt össze és 2500 megrongálódott, amelyek többsége helyett újat kellett építeni. Ennek költségét 5,9 milliárdra becsülték a szakemberek. Az Orbán-kormány akkor – a kormányhatározat értelmében – a lakóépületekben keletkezett károkat teljes egészében (s nem biztosítástól függően) a költségvetésből fedezte, ebbe beletartozott a nem engedélyezett helyen megsemmisült épületek újjáépítése is. A nem lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett károk enyhítésére kedvezményes kölcsönt vehettek igénybe az érintettek. Az 1400 hajléktalanná vált ember átmeneti elhelyezésének költségeit – tízezer forint/család/hó erejéig – a célelőirányzatból támogatták. Az új házakat a megyei és a helyi önkormányzatokkal karöltve, a környező vidékeken lévő vállalkozások bevonásával építették meg. A térségbe 58,7 milliárd forint áramlott az árvizet követő nyolc hónapban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.