Német elismerés Mádlnak

Tegnap Münchenben Mádl Ferenc köztársasági elnököt a Ludwig Maximilian Egyetem díszdoktorává avatták. Az államfő, aki felesége, Mádl Dalma társaságában szombat óta tartózkodik a németországi bajor tartomány székhelyén, hétfőn üzletemberekkel és egyetemi vezetőkkel ebédelt együtt. Jelen volt Erwin Huber bajor államminiszter.
A kora esti egyetemi ceremónián Mádl Ferenc Andreas Heldrichtől, az egyetem rektorától vette át a díszdoktori címmel járó okiratot. A köztársasági elnök, a nemzetközi és a kereskedelmi jog professzora 1995-ben vendégprofesszorként tanított a müncheni egyetemen. Ünnepi beszédében Mádl Ferenc az európai közösségi és magyarországi jogi gondolkodás kialakulásának hátteréről, összefüggéseiről szólt. – A releváns területeken az EU-tagság kritériumaihoz való alkalmazkodás és a közösségi joganyag átvételének képessége elérte a megfelelő szintet Magyarországon – hangsúlyozta beszédében Mádl Ferenc. Utalt arra, hogy még ebben az évben meg kell nevezni a csatlakozásra érett országokat és – mint mondta – Magyarországnak közéjük kell tartoznia.
A köztársasági elnök történelmi visszapillantását 973-tól, az I. (Nagy) Ottó császár által összehívott királyi tanácsi gyűléstől kezdte, mely megfogalmazása szerint az első európai csúcstalálkozó volt, és amelyen Magyarországot 12 előkelőség képviselte. – Magyarországon az összehasonlító jogi gondolkodás a XIX. század reformkorszakában virágzott fel – mondta Mádl Ferenc, hozzátéve, hogy a magyar polgár- és kereskedelmi jog kodifikálásában különösen a bajor és az osztrák törvényelőkészítő munkára támaszkodtak.
A bajor–magyar kapcsolatok vonatkozásában külön megemlítette Eötvös Józsefet, aki 1848 után két éven keresztül dolgozott a müncheni állami könyvtárban, majd hazatérve nemcsak az Ausztriával való kiegyezést készítette elő és lett oktatási miniszter, de ő volt a szerzője a kisebbségek és nemzetiségek jogairól szóló törvényeknek is. Az 1989–90-es közép- és kelet-európai átalakulás kapcsán Mádl Ferenc hangoztatta: a békés forradalom a jog útján ment végbe. (A köztársasági elnök 1995-ben éppen Münchenben írt erről könyvet.) Beszélt arról, hogy Magyarországon az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméi és értékei kreatív erővel éledtek fel 1989–90-ben az új jogi világ kialakításában. A fejlődés mérföldköveként említette Mádl Ferenc az EU által a bővítésre meghatározott koppenhágai kritériumokat, valamint a madridi és nizzai határozatokat.
Mádl Ferenc végül elmondta: az európai közösségi magánjog fejlődése jelenleg is folyamatban van; egy európai polgári törvénykönyv elkészítésének tudományos vitáiban Magyarországon is részt vesznek. – Az eszmerendszernek egy új magyar polgári törvénykönyvet is elő kell hoznia – közölte a köztársasági elnök. Az államfő díszdoktori címátadási ceremóniáján jelen volt és köszöntőt mondott Hans Zehetmair bajor tudományos, kutatási és művészeti államminiszter. Mádl Ferencet korábban már a párizsi Sorbonne Egyetemen, valamint a heidelbergi egyetemen is díszdoktorrá avatták.