Nettó befizető lehet Magyarország?

Megfelelő kompenzálás nélkül az EU-csatlakozás után több jelenlegi tagjelölt is nettó befizetővé válna – derül ki egy, az Európai Bizottság által a tagállamok számára készített jelentésből. Brüsszel szeptember végére, október elejére új, aktualizált közös EU-álláspontot készít az agráriumról.

Folyamatosan tárgyal az EU-tagállamok nagyköveteiből álló tanács arról, milyen módszerekkel számítsák ki az első körös csatlakozásra pályázó tíz tagjelölt költségvetési helyzetét. Megoldást keresnek azoknak az államoknak a problémájára, amelyek tagságuk első évében akár nettó befizetők is lehetnek. Ennek veszélyét – diplomáciai források szerint – egyértelműen megerősítette egy, az Európai Bizottság (EB) által készített munkaanyag. Brüsszeli hírek szerint a jelentésből kiderül: több újdonsült tagállamnál szükség lesz a kompenzációra. A számítások az EB januári pénzügyi csomagján alapulnak, amelyről – így a közvetlen agrárkifizetések tagjelölteknek történő részleges folyósításáról – a tagállamok máig nem állapodtak meg.
Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa korábban hétre becsülte azon tagjelöltek számát, amelyek a csatlakozást követően reálisan „mínuszba kerülhetnek az unióval” – hacsak nem találnak átmeneti megoldást terheik csökkentésére. Magyarország is idesorolható. Szakértők arra figyelmeztetnek: a tényleges kifizetések alacsony mértéke miatt az első évben (2004-ben) akár 500 millió euró mínusza is keletkezhet az országnak a végelszámolásnál. Noha „papíron” az új tagoknak már az első évben több pénz jár a megállapított tagdíjnál, a tényleges kifizetések a gyakorlatban – például a regionális támogatások esetében – fáziskéséssel érkeznek, illetve több évre elnyúlnak. Ráadásul, ha a direkt agrártámogatásokat mégis megszavaznák a tizenötök, csak 2005-ben kezdenék folyósítani. Később, a kifizetések felgyorsulásával ez a veszély már egyre kevésbé áll fenn. Az EB el akarja kerülni, hogy az újonnan csatlakozó országok – akár csak ideiglenesen is – több pénzt fizessenek a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Brüsszel a januári dokumentumban az egyszeri, egy összegű költségvetési visszatérítést ajánlotta követendő modellnek, a tagjelöltek viszont inkább a befizetési terhek fokozatos, több évre elnyújtott növekedését pártolják.
A magyar fél pozitívumként értékelheti, hogy kedvező irányú elmozdulás tapasztalható az unió részéről a közvetlen támogatások ügyében. Az agrárszférában pedig – a korábban megfogalmazott álláspont szerint – továbbra is csak az fogadható el, hogy a németekkel, a franciákkal, az osztrákokkal azonos támogatást kapjon a magyar mezőgazdaság.