Nagy árat fizethet Fleck Zoltán, miután Sulyok Tamást fenyegette

Nagy ára lehet annak, hogy Fleck Zoltán szerint meg kell fenyegetni Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A balliberális jogszociológus a Tisza Párt egy rendezvényén fogalmazta meg botrányos véleményét, ami ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerin büntetőjogi felelősséget is felvethet.

De megállapítható lehet az alany felbujtói felelőssége is, amennyiben kijelentései alkalmasak voltak más személyek bűncselekmény elkövetésére történő rábírására.

Az esetre Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán reagált, aki szerint Fleck demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. 

Radikális elképzelések az alkotmányozásra

Mint ismert, Fleck Zoltán korábban is többször tett botrányos kijelentéseket. A jogszociológus tavasszal a Klubrádiónak azt nyilatkozta, hogy akárki is az ellenzék, aki megnyeri majd a választást, annak tudatnia kell a választóival: azzal a szándékkal indult, hogy lecserélje az alaptörvényt.

Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most ötven százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad

– fogalmazott Fleck Zoltán.

De a jogszociológus a 2022-es választások előtt a jogállam felfüggesztéséről is fantáziált. Fleck akkor kinyilvánította: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” A baloldali jogász szerint a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét.

Ennek kapcsán ifj. Lomnici jelezte, hogy az alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ebből következően bármilyen kísérlet az alaptörvény módosítására kétharmados parlamenti felhatalmazás nélkül nemcsak érvénytelen, hanem az alkotmányos rend megdöntésére irányuló lépésként is értelmezhető.

Egyetemi oktatóként és jogászként különösen súlyos felelősség terheli azt, aki az alkotmányos rend megkerülésének lehetőségét nyíltan felveti. A kétharmados szabály és felhatalmazás nem az önkény, hanem a három és fél évtizedes magyarországi demokratikus jogállam egyik bevett intézménye. Ha ezt valaki tudatosan megkérdőjelezi, azzal nemcsak a vonatkozó jogszabályokat sértheti meg, hanem a közbizalmat és a nemzeti egység alapjait is megrendíti

– vélekedett Fleck Zoltán tervéről az alkotmányjogász.

Ismertette, hogy az első Alkotmánybíróság határozatában egyértelműen leszögezte: a jogállamiságnak elengedhetetlen összetevője a jogbiztonság, amelynek fenntartása nélkül jogállamról beszélni nem lehet, mint ahogy tilos a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni. 

Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani

– tette hozzá.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: Ladóczki Balázs)