Fleck Zoltán mosdatásába kezdett egy baloldali szervezet

A folyamatosan a kormány ellen ágáló Oktatói Hálózat elnevezésű szervezet Fleck Zoltán baloldali jogszociológus mosdatásba kezdett.

Az ELTE jogszociólógusa azzal védekezik, hogy magánvéleményét mondta el

Megdöbbentő közlemény jutott el ma reggel lapunkhoz, amelyben a nyíltan kormányellenes, és teljesen átláthatatlanul működő Oktatói Hálózat a védelmébe vette a Sulyok Tamás köztársasági elnököt fenyegető Fleck Zoltán jogszociológust.

Az Oktatói Hálózat visszautasítja Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek azt a kijelentését, hogy dr. Fleck Zoltán nem taníthat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Annak, hogy ki méltó arra, hogy az ország első egyetemén tanítson, szabályzatokban lefektetett tudományos és etikai kritériumai vannak. Ettől függetlenül bárkinek lehet magánvéleménye, de amikor Magyarország egyik legnagyobb hatalmú politikusa nyilvánosan ilyen kijelentést tesz, akkor durván beavatkozik az egyetem autonómiájába

– írták. A szervezet ezt követően Fleck mosdatásába kezdett, véleményük szerint a jogszociológus csak azt mondta el, hogy egy választás után milyen jogi lehetőségei vannak a köztársasági elnöknek. 

Fleck Zoltán jogszociológus (Fotó: Facebook)

Gulyás Gergely után pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) támadásába kezdett az Oktatói Hálózat, amiért elhatárolódtak Fleck botrányos kijelentéseitől.

Nem értjük, hogy az ELTE vezetése miért tartotta feltétlenül szükségesnek »az elutasítást és elhatárolódást« attól, amit Fleck Zoltán mondott. Reméljük, hogy a lojalitás e kinyilvánításából nem következik, hogy a hatalom nem is nagyon titkolt retorziós kívánságait is teljesítsék

– jelentették ki. Az Oktatói Hálózat, amely az általuk közzétett információk alapján teljesen átláthatatlanul működik, évek óta minden olyan kezdeményezésnek az élére áll, amellyel a kormányt támadhatja vagy a felsőoktatás és oktatás reformját megnehezítheti.

Egyébként nem lenne nagy félnivalója Fleck Zoltánnak, ha az ügye az ELTE ÁJK etikai bizottsága elé kerülne, hiszen annak több tagja is a kormánykritikus nézeteiről ismert. Az etikai bizottság elnöke az a Darák Péter, akiről korábban a Tűzfalcsoport megírta, hogy amikor a Kúria elnöke volt, akkor a vezetése alatt a Soros-alapítvány által támogatott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége akár politikai ügyekben is ítélkezhetett. Ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális „civil” Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De az is megjegyzendő, hogy Magyar Péter édesanyja, Erőss Mónika Darák Péter vezetése alatt a Kúria főtitkára volt.

Korábban a lapunk birtokába jutott az ELTE ÁJK etikai szabályzata, ami ellentmond az egyetem korábbi kijelentésének, amiben azt állították, hogy csupán magánvélemény, hogy Fleck Zoltán, a jogi kar oktatója a Tisza Párt egyik rendezvényén arról beszélt, hogy meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt. 

Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!) ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt

– indította felhívását Fleck Zoltán. Majd így folytatta:

Forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.

Fleck hozzátette:

Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?

Lapunk korábban arról is érdeklődött az ELTE-nél, hogy miként vélekednek Fleck fenyegetésre irányuló szavairól, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindez belefér-e számukra a jogállamisági keretekbe, illetve terveznek-e vizsgálatot az ügyben. Még hétfőn, az első megkeresésünkre az ELTE Kommunikációs Igazgatósága azt válaszolta, hogy Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé. Hozzátették azt is, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét.

Azonban kedden már azt közölték lapunkkal, hogy az ELTE tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával

 – tette hozzá közleményében az intézmény.

Közölték: akár a magánjellegű szakmai megnyilvánulások során is követelmény annak szem előtt tartása, hogy a nyilatkozatok a társadalom szélesebb körének figyelmére tarthatnak számot, és azok formálhatják egyes emberek magatartását. 

Ezért az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár a politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más »zsarolása« vagy »fenyegetése« javasolt politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozatában.

Különösen igaz ez egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében – írta az ELTE. 

Arról azonban nem szól a közlemény, hogy terveznek-e konkrét intézkedést tenni a nagy felháborodást kiváltó ügyben.

Az államfő fenyegetése belefér az alapvető értékekbe?

Az ELTE ÁJK Etikai Kódexe szerint az „egyetem elvárja polgáraitól, hogy tartózkodjanak az ELTE tekintélyének, jó hírének csorbításától, és törekedjenek az ELTE tekintélyének gyarapítására.”

Az egyetem elvárja polgáraitól […] a Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexben megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívüli nyilvánosságban folytatott tevékenység során is

– olvasható a szabályzatban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét. Az egyetem elvárja az oktatási, kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését

– fogalmaz egyértelműen az etikai kódex.

Fleck Zoltán (Fotó: Ladóczki Balázs)

Egyértelműen fogalmaz az etikai kódex

Az ügyben lapunk megkereste az ELTE-t fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, ahonnan a következő választ kaptuk:

Alapvető erkölcsi és jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania.

Emlékeztettek, hogy az ELTE etikai kódexe egyértelműen fogalmaz: az etikai normáknak mind az egyetemen belül, mind az egyetemen kívül meg kell felelni.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: MTI/Földi Imre)