Fleck Zoltán megszegte az ELTE ÁJK etikai szabályzatát, amikor az államfőt fenyegette

Több ponton is súlyosan megszegi az ELTE jogi karának etikai szabályzatát Fleck Zoltán, aki arról beszélt, hogy meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt. Az egyetem lapunk megkeresésére először azt írta, hogy Fleck magánemberként fogalmazta meg botrányos mondatait, nem az ELTE oktatójaként, csak később határolódtak el a botrányos kijelentéseitől. Az etikai szabályzat elvárja a másik ember tiszteletének elvét, valamint az oktatási, kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését.

Lapunk birtokába jutott az ELTE ÁJK etikai szabályzata, ami ellentmond az egyetem korábbi kijelentésének amiben azt állították, hogy csupán magánvélemény, hogy Fleck Zoltán, a jogi kar oktatója a Tisza Párt egyik rendezvényén arról beszélt, hogy meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt. 

Miután a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az egyetem fenntartója kijelentette, hogy nem maradhat következmények nélkül az államfő fenyegetése, az ELTE elhatárolódott Fleck Zoltántól.

Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt

– indította felhívását Fleck Zoltán.

Fleck Zoltán (Fotó: Facebook)

Majd így folytatta:

Forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.

Fleck hozzátette:

Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?

Nem tervez vizsgálatot az ELTE

Lapunk érdeklődött az ELTE-nél, hogy miként vélekednek Fleck fenyegetésre irányuló szavairól, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindez belefér-e számukra a jogállamisági keretekbe, illetve terveznek-e vizsgálatot az ügyben. Még hétfőn, az első megkeresésünkre az ELTE Kommunikációs Igazgatósága azt válaszolta, hogy Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé. Hozzátették azt is, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét.

Azonban kedden már azt közölték lapunkkal, hogy az ELTE tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával – tette hozzá közleményében az intézmény.

Közölték: akár a magánjellegű szakmai megnyilvánulások során is követelmény annak szem előtt tartása, hogy a nyilatkozatok a társadalom szélesebb körének figyelmére tarthatnak számot, és azok formálhatják egyes emberek magatartását. 

Ezért az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár a politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más „zsarolása” vagy „fenyegetése” javasolt politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozatában.

 Különösen igaz ez egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében – írta az ELTE. 

De arról nem szól a közlemény, hogy terveznek-e konkrét intézkedést tenni a nagy felháborodást kiváltó ügyben.

Az államfő fenyegetése belefér az alapvető értékekbe?

Az ELTE ÁJK Etikai Kódexe szerint az „egyetem elvárja polgáraitól, hogy tartózkodjanak az ELTE tekintélyének, jó hírének csorbításától, és törekedjenek az ELTE tekintélyének gyarapítására.”

Az egyetem elvárja polgáraitól (…) a Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexben megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívüli nyilvánosságban folytatott tevékenység során is

– olvasható a szabályzatban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét. Az egyetem elvárja az oktatási, kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését

– fogalmaz egyértelműen az etikai kódex.

Egyértelműen fogalmaz az etikai kódex

Az ügyben lapunk megkereste az ELTE-t fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, ahonnan a következő választ kaptuk:

Alapvető erkölcsi és jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania.

Emlékeztettek, hogy az ELTE etikai kódexe egyértelműen fogalmaz: az etikai normáknak mind az egyetemen belül, mind az egyetemen kívül meg kell felelni.

Elvbarát az etikai bizottságban

Egyébként nem lenne nagy félnivalója Fleck Zoltánnak, ha az ügye az ELTE ÁJK etikai bizottsága elé kerülne, hiszen annak több tagjai is a kormánykritikus nézeteiről ismert. Az etikai bizottság elnöke az a Darák Péter, akiről korábban a Tűzfalcsoport megírta, hogy amikor a Kúria elnöke volt, akkor a vezetése alatt ítélkezhetett akár politikai ügyekben is a Soros-alapítvány által támogatott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége. Ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális „civil” Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De az is megjegyzendő, hogy Magyar Péter édesanyja, Erőss Mónika Darák Péter vezetése alatt a Kúria főtitkára volt.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: Ladóczki Balázs)