Hallgatásával védi az ELTE a köztársasági elnököt fenyegető Fleck Zoltánt

Nem válaszoltak az ELTE részéről lapunk megkeresésére, miután a jogi karon oktató Fleck Zoltán a köztársasági elnök megfenyegetéséről beszélt a Tisza Párt egyik rendezvényén. Arra voltunk kíváncsiak, mi kell ahhoz, hogy ne tekintsék magánvéleménynek egy tanár szélsőséges megnyilvánulását.

2025. 08. 05. 18:48
Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: MTI/Földi Imre)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hallgatással próbálja megvédeni a kijelentései következményeitől Fleck Zoltán baloldali jogtudóst az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A felsőoktatási intézmény továbbra sem hajlandó elhatárolódni Fleck Zoltán azon kijelentésétől, miszerint Magyarországon nem kormányváltásra, hanem forradalomra és a köztársasági elnök fenyegetésére van szükség.

20250501 Budapest
Demonstráció a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért.
fotó: Ladóczki Balázs (LB)
MW
képen: Fleck Zoltán jogász, szociológus
Fleck Zoltán beszédet mondott a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért (Fotó: Ladóczki Balázs)

A Magyar Nemzet érdeklődésére szűkszavúan csak annyit közölt az intézmény, hogy „az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét”. Lapunk ezt követően arra volt kíváncsi, hogy az ELTE oktatóinak és hallgatóinak magánvéleményét akkor is megengedhetőnek tartják-e, hogyha azokban szélsőséges nézeteket fogalmaznak meg. Emellett azt is tudni szerettük volna, milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy egy oktató vagy hallgató ellen vizsgálatot kezdeményezzenek a kijelentései folyományaként.

Mint lapunk megírta, az ELTE jogi karának az oktatója arról beszélt a Tisza Párt egyik rendezvényén, hogy meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt.

Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt

– így indította felhívását Fleck Zoltán.

Majd így folytatta:

Forradalomra van szükség, és nem kormányváltásra.

Fleck hozzátette:

Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: MTI/Földi Imre)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.