Nagy a hallgatás Fleck Zoltán balliberális jogszociológus legújabb botránya után. Mint azt lapunk megírta, a ELTE jogi karának az oktatója arról beszélt a Tisza Párt egyik rendezvényén, hogy meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt.
Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt
– így indította felhívását Fleck Zoltán.
Majd így folytatta:
Forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.
Fleck hozzátette:
Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?
Az esetre Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán reagált, aki szerint Fleck demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen.
Az eset kapcsán kerestük az ELTE-t, hogy miként vélekednek Fleck fenyegetésre irányuló szavairól, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindez belefér-e számukra a jogállamisági keretekbe, illetve terveznek-e vizsgálatot az ügyben. Azonban sem az ELTE Kommunikációs Igazgatóságától, sem pedig a jogi kar titkárságától nem kaptunk egyelőre választ a kérdéseinkre.
Fleck korábban is nagy port kavart, amikor a 2022-es választások előtt a jogállam felfüggesztéséről fantáziált. A jogszociológus akkor kinyilvánította: „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.”
A baloldali jogász szerint a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét.
A jogász a 2022-es választás előtt nem sokkal kifejtette, hogy szerinte a „baloldal hatalomra kerülése esetén az Európai Uniónak kevés fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be a szivárványkoalíció által remélt új alkotmányozás”. Az alaptörvényt támadva arról beszélt, hogy „egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek”.
A Sulyok Tamást fenyegető Fleck Zoltán
