Gyurcsány, Márki-Zay, Magyar Péter: bemutatjuk, milyen utat járt be Fleck Zoltán az államfő zsarolásának kilátásba helyezéséig

Hosszú évek óta tűri el az ELTE vezetése, hogy egy olyan ember oktassa náluk a jövő jogászait, aki maga a fennálló alkotmányos renden kívül gondolkodik. Fleck Zoltán a Soros-hálózatnak, Gyurcsány és Márki-Zay köreinek is bizalmi embere volt, most az egyik Tisza-szigetnél az államfő zsarolását helyezte kilátásba.

Az ELTE jogszociólógusa azzal védekezik, hogy magánvéleményét mondta el

Fleck az elmúlt tizenöt évben számtalan alkalommal kifejezte politikai elfogultságát. 2011-ben akkori hírek szerint részt vett az MSZP – Lendvai Ildikó által vezetett – programtanácsának ülésein, egyebek közt a napokban a Tisza ellen-Tusványosára meghívott Lakner Zoltán társaságában. Fleck becsatlakozott abba a 2011-es akcióba is, ahol az aláírók Gyurcsány Ferencet Nagy Imréhez hasonlították, és mentelmi jogának megvonását koncepciós pernek állították be.

2012-ben az Európai Parlament egyik szakbizottsági meghallgatásán támadta az Orbán-kormányt. 2013-ban a baloldal által létrehozott alternatív választási bizottság tagja lett, egyebek közt a kommunista Szigeti Péter társaságában.

Az egyetemi tanár sokakat felháborított 2021-ben, amikor kinyilvánította: „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” A baloldali jogász szerint a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét. A jogász a 2022-es választás előtt nem sokkal kifejtette, hogy szerinte a „baloldal hatalomra kerülése esetén az Európai Uniónak kevés fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be a szivárványkoalíció által remélt új alkotmányozás”. Az alaptörvényt támadva arról beszélt, hogy „egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek”.

A napokban Fleck arról beszélt Magyar Péter egyik Tisza-szigetének rendezvényén, hogy „én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt” – fogalmazott Fleck Zoltán baloldali jogtudós egy Tisza-sziget-rendezvényen. Fleck azt is hozzátette, hogy forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.

Ezenkívül azt jósolta, hogy mivel a köztársasági elnök nincs ahhoz kötve, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást, amit a parlament nem fog megszavazni. Aztán még egyszer próbálkozik, ezt megint nem szavazzák meg, és akkor Sulyok Tamás feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki – fogalmazott a baloldali jogtudós.

Az ELTE ÁJK, illetve az ELTE vezetése egyelőre nem nyilvánított véleményt Fleck hajmeresztő, az államfő zsarolásáról szóló elmélkedéséről. Az ELTE doktori esküjének szövegében a következő mondat is szerepel: 

„Én, ………………………… esküszöm, hogy Magyarország alkotmányos rendjét és törvényeit megtartom, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránt, annak Rector Magnificusa és Szenátusa iránt mindenkor illő tiszteletet tanúsítok.”

2020-ban egy Fleck Zoltán akkori megnyilvánulásával kapcsolatos sajtókérdésre az ELTE ÁJK Dékáni Hivatala egyebek közt a következőket válaszolta: 

„Ugyanakkor hangsúlyozzuk: a jogállamiság tisztelete egyetemi polgáraink közösen vallott értéke, amelynek képviseletét a Kar vezetése oktatói tevékenységük során Karunk minden oktatójától elvárja.”

A napokban eldől, hogy a Magyarország köztársasági elnökének zsarolására, fenyegetésére való felhívás az ELTE ÁJK vezetése számára belefér-e a jogállamiság kereteibe.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: MTI/Földi Imre)