Gyurcsány és Márki-Zay mellett is hitet tett, most Magyar Péter körül sertepertél Fleck Zoltán

Forradalomra van szükség és nem kormányváltásra, ha nyer az ellenzék, akkor olyan helyekre kell mennie, ahol fenyegetni és zsarolni kell a köztársasági elnököt – jelentette ki Fleck Zoltán baloldali jogtudós Magyar Péter egyik Tisza-szigetének rendezvényén. Flecknek nem ez az első vállalhatatlan megnyilvánulása: 2021-ben arról értekezett, hogy ha nem nyer kétharmaddal a baloldali ellenzék, akkor feles alkotmánymódosításra lesz szükség, de az sem tetszett neki, amikor hazánkba megérkeztek a jogosan járó uniós pénzügyi források.

– Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (...) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt – fogalmazott Fleck Zoltán baloldali jogtudós egy Tisza-sziget-rendezvényen. Fleck azt is hozzátette, hogy 

forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.

Ezenkívül azt jósolta, hogy mivel a köztársasági elnök nincs ahhoz kötve, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást, amit a parlament nem fog megszavazni. Aztán még egyszer próbálkozik, ezt megint nem szavazzák meg, és akkor Sulyok Tamás feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki – fogalmazott a baloldali jogtudós.

Fleck Zoltán már akart feles többséggel alkotmányozni Márki-Zay Péter oldalán

Fleck Zoltán demokráciával összeegyeztethetetlen megszólalása nem az első a baloldali jogtudós vállalhatatlan megnyilvánulásai között. A jogász a 2022-es választás előtt nem sokkal kifejtette, hogy szerinte a „baloldal hatalomra kerülése esetén az Európai Uniónak kevés fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be a szivárványkoalíció által remélt új alkotmányozás”. Az alaptörvényt támadva arról beszélt, hogy „egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek”.

Emlékezetes, hogy Fleck – aki egyúttal az ELTE jogi karán oktat – 2021-ben azt nyilatkozta, hogy 

nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.

A baloldali jogász szerint 

a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét.

Fleck Zoltán számtalan esetben tett hitet Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök mellett, sőt részt vett abban a 2011-es akcióban is, ahol az aláírók a volt miniszterelnököt Nagy Imréhez hasonlították, és mentelmi jogának megvonását koncepciós pernek állították be.

Fleck Zoltán már Gyurcsány és Márki-Zay mögé is odaállt, most Magyar Péter a soros (Fotó: Ladóczki Balázs)

Nem örült a hazánknak járó EU-s forrásoknak sem

A baloldali jogász a Magyarországra érkező uniós pénzek ellen is ágált. Szerinte az Európai Bíróságnak nem politikai, hanem kifejezetten szakmai szempontok alapján kell megítélnie, hogy a magyar közjogi berendezkedés megfelel-e az európai jogállami elvárásoknak. Mindezt arra reagálva mondta, hogy az Európai Bizottságot feljelentette az Európai Parlament, amiért megnyitotta a pénzcsapokat Magyarország számára, szerinte jogtalanul.

Precedensértékű döntés lesz, mert azt az erőegyensúlyt, hatalomrendszert fogja szimbolizálni, hogy jogállamisági kérdésekben az európai intézményrendszer melyik része lesz az, amelyik definiálja a határokat. Most van egy határozott, erős európai parlamenti konszenzus a magyar jogállami rombolással szemben, ami sokkal szigorúbb

– fogalmazott. Fleck szerint van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést. Mint mondta,

természetesen mindez nem konfliktusmentesen történik, pedig egy sokkal kevesebb csapdával rendelkező közjogi térben teszi mindezt, mint amilyen a magyar.

A jogtudós szerint jól látszik, hogy a jogi kritériumok mellett Brüsszel részéről mennyire fontosak a politikai feltételek is az „autokráciák lebontásában”.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: MTI/Földi Imre)