Lánczi Tamás elmondta, miért bűncselekmény, amit Fleck Zoltán tett

Lánczi Tamás a Kossuth rádióban a köztársasági elnököt fenyegető Fleck Zoltánról elmondta, hogy nincs joga erőszakra buzdítani. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke jelezte, hogy azért tett feljelentést az ELTE jogi karának az oktatója ellen, mert úgy érezte, hogy az alkotmányos és szuverenitásvédelmi kérdés is.

– Nem fér bele, hogy a fennálló alkotmányos rend megdöntésére szervezkedjen valaki – fogalmazott Lánczi Tamás a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjúban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint amit Fleck Zoltán tett, az bűncselekmény, és szerdán feljelentette az ELTE jogi karának oktatóját, aki a Tisza Párt egyik rendezvényén beszélt arról, hogy meg kell fenyegetni Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Lánczi Tamás közölte, hogy azért tette meg a feljelentést, mert úgy érezte, hogy az alkotmányos és szuverenitásvédelmi kérdés is.

Úgy beszél forradalomról, hogy a szótári definíciója a fennálló rend erőszakos megdöntése. Ebben a pillanatban megálljt kell parancsolni

– tette hozzá.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (Fotó: Csudai Sándor)

Lánczi kiemelte, hogy a rendezvényt szervező Tisza Párt nem határolódott el Fleck kijelentéseitől. Érdeklődéssel várja, hogy a független magyar igazságszolgáltatás miként fog eljárni ebben az ügyben.

Magyarországnak vannak törvényei, van egy alaptörvénye, amit több mint 10 évvel ezelőtt fogadtak el. Azóta több választás volt. Tehát kétség sem férhet ahhoz, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam. Tehát ha valaki erről mást gondol, szíve joga, de ennek alapján nincs joga felkelésre, forradalomra és erőszakra buzdítani

– szögezte le.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint erőszakos cselekményekre, illetve a köztársasági elnök zsarolására buzdítani senkinek sincs joga, Fleck Zoltánnak sem.

„Le fogom tagadni ezt”

– Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt – indította felhívását Fleck Zoltán, amikor a Tisza Párt egyik rendezvényén megfenyegette az államfőt.

Majd így folytatta:

Forradalomra van szükség, és nem kormányváltásra.

Fleck hozzátette:

Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?

Az esetre Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán reagált, aki szerint Fleck demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. 

Az ELTE hallgatással védi Flecket

Az eset kapcsán lapunk többször is kereste az ELTE-t, hogy miként vélekednek Fleck fenyegetésre irányuló szavairól, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindez belefér-e számukra a jogállamisági keretekbe, illetve terveznek-e vizsgálatot az ügyben. Először azt a választ kaptuk az ELTE kommunikációs igazgatóságától, hogy 

Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét.

Később már azt írták, hogy az ELTE tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával.

Közölték: akár a magánjellegű szakmai megnyilvánulások során is követelmény annak szem előtt tartása, hogy a nyilatkozatok a társadalom szélesebb körének figyelmére tarthatnak számot, és azok formálhatják egyes emberek magatartását. Ezért

az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár a politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más »zsarolása« vagy »fenyegetése« javasolt politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozatában. Különösen igaz ez az egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében

– nyilatkozta az ELTE. 

Arról azonban nem szólt a közlemény, hogy terveznek-e konkrét intézkedést tenni a nagy felháborodást kiváltó ügyben.

Nem lehet következmények nélküli Fleck kijelentése

Az ügyben lapunk megkereste az ELTE-t fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot is.

Alapvető erkölcsi és jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania

– közölte a Magyar Nemzet kérdésére a szaktárca.

Emlékeztettek, hogy az ELTE etikai kódexe egyértelműen fogalmaz: az etikai normáknak mind az egyetemen belül, mind az egyetemen kívül meg kell felelni.

Elvárás van, vizsgálat nincs

Lapunk birtokába jutott az ELTE ÁJK etikai kódexe, amely szerint az „egyetem elvárja polgáraitól, hogy tartózkodjanak az ELTE tekintélyének, jó hírének csorbításától, és törekedjenek az ELTE tekintélyének gyarapítására”.

Az egyetem elvárja polgáraitól (…) a Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexben megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívüli nyilvánosságban folytatott tevékenység során is

– olvasható a szabályzatban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét. Az egyetem elvárja az oktatási, kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését

– fogalmaz az etikai kódex.

Ezután lapunk újra kereste az ELTE-t, azonban a felsőoktatási intézmény nem válaszolt lapunk kérdésére, amelyben arra voltunk kíváncsiak, indítanak-e vizsgálatot Fleck Zoltán kijelentései ügyében, illetve etikai bizottság elé fogják-e idézni az egyetem oktatóját. A válasz elmaradásából egyértelműnek tűnik, hogy a felsőoktatási intézmény Fleck Zoltán védelmében kivár, és a botrány lecsillapodására számít.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: Ladóczki Balázs)