Hallgat az ELTE a Fleck-botrányról

Nem válaszoltak az ELTE részéről lapunk megkeresésére, miután a jogi karon oktató Fleck Zoltán a köztársasági elnök megfenyegetéséről beszélt a Tisza Párt egyik rendezvényén. Arra voltunk kíváncsiak, mi kell ahhoz, hogy ne tekintsék magánvéleménynek egy tanár szélsőséges megnyilvánulását.

Fleck Zoltán jogszociológus Forrás: Facebook

Hallgatással próbálja megvédeni a kijelentései következményeitől Fleck Zoltán baloldali jogtudóst az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A felsőoktatási intézmény továbbra sem hajlandó elhatárolódni Fleck Zoltán azon kijelentésétől, miszerint Magyarországon nem kormányváltásra, hanem forradalomra és a köztársasági elnök fenyegetésére van szükség.

Fleck Zoltán beszédet mondott a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért (Fotó: Ladóczki Balázs)

A Magyar Nemzet érdeklődésére szűkszavúan csak annyit közölt az intézmény, hogy „az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét”. Lapunk ezt követően arra volt kíváncsi, hogy az ELTE oktatóinak és hallgatóinak magánvéleményét akkor is megengedhetőnek tartják-e, hogyha azokban szélsőséges nézeteket fogalmaznak meg. Emellett azt is tudni szerettük volna, milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy egy oktató vagy hallgató ellen vizsgálatot kezdeményezzenek a kijelentései folyományaként.

Mint lapunk megírta, az ELTE jogi karának az oktatója arról beszélt a Tisza Párt egyik rendezvényén, hogy meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt.

Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt

– így indította felhívását Fleck Zoltán.

Majd így folytatta:

Forradalomra van szükség, és nem kormányváltásra.

Fleck hozzátette:

Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?

Másokkal nem ilyen megengedő az ELTE

A Magyar Nemzet olvasói is emlékezhetnek arra, hogy az ELTE nem mindig védte ilyen vehemensen oktatói magánvéleményét.

Fotó: Kurucz Árpád 

2016-ban a 888.hu portálon megjelent egy írás G. Fodor Gábortól – aki akkor az azóta megszűnt lap főszerkesztője és hírigazgatója volt –, amelyben az egyik MSZP-s politikus feleségét pellengérezte ki. A cikk valóban nem volt túl etikus, a szerző utólag ezt elismerte és bocsánatot kért. G. Fodor Gábor akkoriban az ELTE egyetemi docenseként közalkalmazotti jogviszonyban állt az intézménnyel, igaz, tevékenységét szüneteltette, fizetés nélküli szabadságot vett ki, éppen azért, hogy a 888.hu-nál végzett munkája, ahogy saját maga mondta „semmilyen kontextusban ne keveredhessen össze az egyetemen végzett oktatói tevékenységével”.

Ennek ellenére etikai vizsgálatot kezdeményezett ellene az egyetem rektora, mondván, a cikkek megjelentetése az egyetem társadalmi megítélésére és hírnevére is negatívan hatott. Az Etikai Bizottság első és másodfokon is elítélte G. Fodor Gábort, aki nem fogadta el az ítéletet, és távozott az ELTE oktatói karából.

„Miközben más számos, valóban indokolt esetekben az egyetem néma maradt, velem szemben mégis politikát akart csinálni. Aki azonban politikát akar csinálni, az nem hagy más lehetőséget, mint hogy politizáljanak vele szemben is” – írta akkoriban. 

Mráz Ágoston Sámuelt is meghurcolta az ELTE a magánvéleménye miatt

Nemcsak G. Fodor Gábor, hanem Mráz Ágoston Sámuel ellen is indult etikai vizsgálat az ELTE-n. A Nézőpont Intézet igazgatóját, aki akkor is és jelenleg is oktat az egyetemen, egy televíziós vitaműsorban tett kijelentése miatt hurcolta meg az intézmény. A vizsgálat végül megállapította, a politológus nem követett el etikai vétséget. Az ellene eljáró bizottságnak tagja volt Fleck Zoltán is.

Mráz Ágoston Sámuel „megúszta”, őt „csak” meghurcolták. Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Illyés Tibor 

A Nézőpont Intézet igazgatója az egyik televíziós vitaműsorban, még 2017-ben arra a következtetésre jutott, hogy a Momentum azért fúrja a budapesti olimpiát, mert Fekete-Győr Andrásnak erős francia kapcsolatai vannak, a barátnője is francia.

Őt nem a rektor, hanem a pletykák szerint Fleck Zoltán köre jelentette fel, akikhez csatlakozott az ELTE ÁJK jelenlegi dékánhelyettese, Kajtár Gábor is. 

A politológust hosszú időn keresztül gyakorlatilag kihallgatták a bizottság előtt, amelynek tagja volt Fleck Zoltán is. Fleck mindenáron azt akarta volna bizonyítani, hogy Mráz Ágoston Sámuel az egyetemi óráin elfogultan politizál. 

Ez azonban nem sikerült, a bizottság végül felmentette az adjunktust, megállapítva, hogy nem követett el etikai vétséget a televíziós szereplésével.

Borítókép: Fleck Zoltán jogszociológus (Forrás: Facebook)