Turizmus: csökkenő eredmények

A turisztikai forgalom növelése érdekében a jövőben hatékonyabb és erősebb marketingre lesz szükség – véli a Magyar Szállodaszövetség. Álláspontjuk szerint a forgalom növeléséhez nemzeti turisztikafejlesztési stratégiára lenne szükség, valamint az államnak támogatnia kellene a szálláshely-korszerűsítéseket és -felújításokat is. A KSH adatai szerint ez év első hét hónapjában a szállásdíjbevételek és a vendégéjszakák száma is országosan három százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió vendég 10,2 millió vendégéjszakát töltött, szállásdíjbevételként pedig 46,3 milliárd forint realizálódott.

Ez év első hét hónapjában a szállásdíjbevételek országosan három százalékkal csökkentek s a forgalom összege 46,3 milliárd forintot tett ki, a vendégéjszakák száma pedig három százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió vendég 10,2 millió vendégéjszakát töltött – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap az MTI-vel.
A külföldiektől származó szállásdíjbevételek – bár az egy évvel korábbihoz képest nyolc százalékkal csökkentek – a teljes bevétel háromnegyed részét adták. A fennmaradó részt képviselő belföldi szállásdíjbevétel 12 százalékos növekedése pedig nem volt képes ezt ellensúlyozni. A külföldi vendégforgalom – a vendégéjszakákat tekintve – a négy- és ötcsillagos szállodákat kivéve minden szállástípusban visszaesett. A legfontosabb küldő országok szinte mindegyikéből kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a vizsgált időszakban. A statisztikai hivatal közlése szerint az év első hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 1,8 millió, a tavalyi év azonos időszakához képest négy százalékkal több belföldi vendég fordult meg. Ezek a vendégek két százalékkal több, 4,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az egy- és kétcsillagos szállodákat és a turistaszállókat kivéve minden szállástípusból a belföldi vendégéjszakák növekedését jelentették. Január–júliusban a szállodák szobakihasználtsága 44 százalékos volt, ezen belül a legerősebb hónapban, júliusban 53 százalékot tett ki. A szálláshelyeken működő vendéglátó egységek bevétele 22,2 milliárd forint volt, az egyéb bevételek pedig 17,5 milliárd forintot tettek ki.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele három százalékkal gyarapodott, miközben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban január–júliusban a szolgáltatások átlagos áremelkedése 11 százalék volt, így volumenében kevesebb szolgáltatást értékesítettek. Július végéig 17 millió külföldi látogatót regisztráltak a határátkelőhelyeken, ami kétszázalékos csökkenés 2001 azonos időszakához képest. A hat legtöbb külföldi látogatót küldő ország közül Ausztriából és Németországból csökkent, Ukrajnából 2001-hez hasonlóan alakult, Romániából, Szlovákiából és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból nőtt a látogatók száma.
Az országos trenddel azonos folyamatok zajlanak a főváros turisztikai piacán is: a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek száma 3,8, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig öt százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
***
Lesz-e turisztikafejlesztési stratégia? Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke az ágazat jövőjével kapcsolatban lapunknak elmondta: szükség lenne egy nagy nemzeti turisztikafejlesztési stratégia kidolgozására. Fel kellene tárni, milyen fejlesztésekre és hol van szükség, s azokat az államnak támogatni kellene. Mindezek mellett kiemelt állami támogatásra lenne szükség a szálláshely-korszerűsítések és -felújítások esetében is. A szakember szerint a forgalom növeléséhez a jövőben sokkal hatékonyabb és erősebb marketingre lesz szükség s a szolgáltatóknak csomagokat kell kidolgozniuk a turisták megnyerésére. Egyébként az ilyen programcsomagok az Európai Unióban tevékenykedő szolgáltatóknak már komoly eredményeket hoznak, hiszen a közösség tagországaiba a korábbi 4,8 millió amerikai turista helyett ez évben – a prognózisok szerint – már 5,5 millióan érkeznek az USA-ból. Az elnök emlékeztetett rá, hogy a marketingfeladatok bővítésére a Magyar Turizmus Rt. a közelmúltban ötszázmillió forintos pluszforrást biztosított. A külföldiek hazánk iránt mutatkozó mérsékeltebb érdeklődésével kapcsolatban Wolff Péter megjegyezte, hogy a külföldi és a belföldi turisták „egészséges” aránya a hazánknál fejlettebb országokban átlagban 35-65 százalék, míg nálunk ez az arány még fordított. Az elnök a forgalom visszaesésével kapcsolatban megjegyezte: a Balatonnal kapcsolatos adatokat még nem ismeri, ám így is ki meri jelenteni, hogy az ágazat gyengébb országos eredményeiben jelentős arányt tesz ki a tó körüli szolgáltatók forgalmának hanyatlása. Amennyiben a tó vize a következő években is alacsony marad, akkor turisztikai vonzerőként eladhatatlanná válik a magyar tenger – tette hozzá a szakember.