Mikor a PanAm repülőgépe Lockerbie fölött felrobbant, a gyanakvó tekintetek azonnal Líbia felé fordultak. Egyértelmű volt, hogy Moamer el-Kadhafi ezredes két ügynöke hajtotta végre a merényletet. Washington gazdasági büntetőakciót foganatosított: amerikai állampolgár líbiai érdekeltségű üzletben nem vehetett részt, így az országot teljes embargó sújtotta. A gazdasági hátrányokat Líbia átvészelte s a vezető is túlélte az ellene bevetett fegyveres támadásokat. Líbia ekkor Afrika felé fordult s első számú vezetőjévé vált az Afrikai Nemzetek Szervezetének. Kadhafi volt a legnagyobb támogatója az országcsoport megreformálásának s terveit sikerre vezette: létrehozták az Afrikai Uniót, amely egykor talán – az Európai Unió mintájára – egyesítheti az afrikai gazdasági és kulturális erőt. Bár kétséges a vállalkozás sikere, Líbia a rombolás helyett az építésre helyezte a hangsúlyt. Az Amerikát sújtó terrortámadások után pedig Kadhafi ezredes elsőként ajánlotta fel a Líbiai Népi Demokratikus Dzsamahirija segítségét. A gátak ledőltek és Líbiát egyre kevésbé emlegették a veszélyes országok között. Mikor pedig Bush elnök a gonosz tengelyéről beszélt, Líbia már nem volt az al-Kaidát segítő államok sorában s várható, hogy a közeljövőben lekerül a gazdasági embargóval sújtott országok listájáról.
Ugyancsak érdekes utat jár be Észak-Korea is. A „gonosz tengelyében” ugyan szerepel, de egyre kisebb intenzitással támadják nyugat felől. Kim Dzsong Il rendszere ugyan továbbra is elszigeteli önmagát a világtól, de a Kedves Vezetővel még Madeleine Albright, a Clinton-kormány külügyminisztere is leült tárgyalni. Azóta Japán is rendezni látszik kapcsolatait Phenjannal. Észak-Korea így láthatóan egyre távolabb kerül attól, hogy a terrorellenes háború állomása lehessen.
A nagy győztesek mellett azonban vesztesek is akadnak. Ezek a gerillaszervezetek, a terrorcsoportok és a fegyveres ellenállók. A kolumbiaiak, a baszkok, az északírek és legfőképp az izraeli–palesztin viszályban szerepet játszók egy csapásra kiirtandó ellenséggé váltak. A Hamász vagy az el-Kasszam Brigádok akár le is tehetik a fegyvert, hiszen az Amerika vezette koalíció tagjaként Izrael is felhatalmazást kapott, hogy számoljon le a maga terroristáival. Ezenkívül a szervezetek jó része mára szerepel azon a listán, amelyeknek be kell fagyasztani az Amerikában (és a szövetséges országokban) vezetett számláját s így a kisebb csoportok pénz nélkül is maradhatnak. Ám a lista így még mindig nem teljes.
A fegyveresek „jóvoltából” ugyanis olyan országok is felkerültek a fenyegetett listára, amelyek küzdenek békétlen kisebbségük ellen, de nem érnek el eredményt. Így kerülhettek amerikai katonák a Fülöp-szigetekre, ahonnan az Abu Szajjaf emberrabló szervezetet képtelenek a helyiek kifüstölni. Indonézia gazdasági gondjai és politikai instabilitása miatt került az amerikai hadsereg látókörébe mint az al-Kaida terrorszervezet menedéke, sőt bázisa. Dzsakartában mindenesetre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is bezárta nagykövetségét s talán megvárják azokat az időket, amikor nem kell terrortámadástól tartaniuk, hiszen katonaságuk már megtisztította a terepet az új kapcsolatok előtt.
Orbán Viktor: Ha péntek, akkor rádió – képek