A Budapestre akkreditált amerikai nagykövet tegnap a külügyi bizottság ülésén fejtette ki nézeteit, melyen a testület az afganisztáni, az iraki és a közel-keleti helyzetről kívánt tájékozódni.
Brinker beszédében gyakorlatilag ismét elővette az Új Atlanti Kezdeményezés alakuló konferenciáján először ismertetett üzenetét, melyben azt firtatta, hogy „Magyarország mind ez idáig egyedül áll a térségben azzal a döntésével, hogy nem vesz részt sem az ISAF (az afganisztáni stabilizációs erők), sem a Tartós Szabadság (a terror elleni hadjárat fedőneve) hadműveletekben”. Ezt követően lényegében megismételte kormánya álláspontját a bizottság által tárgyalt ügyekben, kiemelve, hogy a Bush elnökkel való régi személyes kapcsolata alapján úgy gondolja, hogy mindenképpen érvényt szereznek az Irakra vonatkozó ENSZ BT-határozatoknak.
Szentiványi Gábor külügyi államtitkár-helyettes tájékoztatta a bizottságot a Külügyminisztériumnak a tárgyalt térségekkel kapcsolatos álláspontjáról, kiemelve, hogy a terrorellenes harc jegyében Magyarország az újraszerveződő afgán hadsereg felszerelését 613 millió forintnyi haditechnika átadásával támogatja.
Claus Juul Nielsen, az EU elnöki tisztét betöltő Dánia nagykövete kifejtette: az EU jelenleg egy erre vonatkozó ENSZ BT-határozat esetén, a nemzetközi jog alapján tartaná lehetségesnek a katonai fellépést Bagdaddal szemben, miközben az iraki fenyegetés mértékének megítélése kapcsán óvatos megközelítésre intett.
Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő hozzászólásában aggodalmának adott hangot, hogy a terrorizmussal folytatott harcban kettős mércét alkalmaz a nemzetközi közösség: míg Amerika fellépésének jogosságát elismeri, addig Izraelét megkérdőjelezi. Arra szólította fel ezért mind az Egyesült Államokat, mind pedig az EU országait, hogy ebben a szerinte igazságos háborúban a jövőben jobban támogassák Izraelt.
Evakuálták az Anfieldet, a csodagyerek lecsapott, Pécsi debütált a szentélyben
