Washington Grúziát adja Irakért?

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter nem zárja ki annak lehetőségét, hogy preventív csapásokat mérjenek a csecsen bandákra még grúz területen, ha a fegyveresek vészesen megközelítenék az orosz határt. Az orosz politikus – aki szerdán este érkezett Washingtonba, hogy Igor Ivanov külügyminiszterhez csatlakozva az amerikai vezetéssel folytasson tárgyalásokat – orosz újságíróknak nyilatkozva kifejtette: nem fogják tétlenül nézni, hogy a csecsen bandák átkeljenek a grúz–orosz határon, és szétszóródjanak orosz területen. Az orosz védelmi tárca vezetője ismételten azzal vádolta meg Tbiliszit, hogy nemcsak hogy nem tesz semmit a terroristák ellen, hanem még együtt is működik velük. Ugyanakkor cáfolta, hogy Moszkva és Washington egyfajta kölcsönösen szabad kezet biztosító „Irakért cserébe Grúziát” alkut kötött volna.
A grúz fejlemények mellett Kalinyingrád problémája is próbára teszi az orosz külkapcsolatokat. Kalinyingrád kérdésének megoldása az orosz-EU kapcsolatok próbaköve – fogalmazott Putyin a legutóbbi, májusi moszkvai csúcstalálkozón. A hivatalos Moszkva egyelőre nem siet kommentálni azt a választ, amelyet Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke adott az orosz félnek szerdán Brüsszelben Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus végi üzenetére reagálva a kalinyingrádi kérdés megoldása kapcsán. Dmitrij Rogozin, az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma külügyi bizottságának elnöke, Putyin témában illetékes megbízottja úgy fogalmazott tegnap, hogy az EU reagálása pozitív elemeket tartalmaz, de bővebb értékelést Moszkva csak annak tanulmányozása után ad, mivel köztudottan „az ördög a részletekben lakozik”. Erre lesz is idejük az orosz vezetőknek, mivel a kérdés legközelebb a novemberben, Koppenhágában sorra kerülő Oroszország–EU-csúcstalálkozón kerül napirendre. Megfigyelők szerint ugyanakkor ez a legkonstruktívabb válasz, ami a jelen pillanatban Brüsszeltől jöhetett.
Oroszország attól tart, hogy a Lengyelország és Litvánia közé ékelődött enklávé – az egykori Kelet-Poroszország – blokád alá kerül a két állam EU-csatlakozása, illetőleg a schengeni szabályok életbelépése után. Putyin az orosz–-EU vízummentességet, gyakorlatilag a schengeni zóna Oroszországra való kiterjesztését ajánlotta üzenetében. Brüsszel – közlése szerint – „tanulmányozni fogja” az orosz javaslatot és a tárgyalásoktól sem zárkózik el, de a vízummentességet csak a távoli jövőben tartja elképzelhetőnek.