A csehek keresik Havel utódját

Prága. Néhány hónap még, s 2003 februárjában lejár Václav Havel államfői megbízatása. A cseh parlamenti pártok már hetek óta népszerűsítik jelöltjeiket. Úgy tűnhet, igazi elnökválasztási kampány vár a csehekre, ám megfigyelők szerint ez nem így lesz, mert végül is valamelyik – nyilván a legerősebb – párt vezetőségében dől el, ki lesz Havel utódja. A közvetlen államfőválasztást lehetővé tevő alkotmánymódosítás ugyanis februárig már nem valósítható meg.
Előválasztással kívánja meghatározni jelöltjét a Cseh Szociáldemokrata Párt. A párttagsághoz, illetve a nyilvánossághoz fordul, hogy az ajánlott személyiségek nevét tartalmazó cédulákon jelölje meg, kit tart a legalkalmasabbnak az államfőjelöltségre. A párt négy jelöltje: Milos Zeman exkormányfő, Otokar Motejl ombudsman, Jaroslav Gures volt igazságügyminiszter és Martin Potucek egyetemi tanár. Ám a politikai elemzők úgy látják, az efféle előválasztásnak nincs értelme, hiszen nehezen képzelhető el annak megbízható lebonyolítása. Zeman közben jelezte, csak a második fordulóban venne részt, akkor, ha az első eredménytelen lenne.
Talányos a Polgári Demokrata Párt (ODS) magatartása. Hivatalosan még nem nevezte meg jelöltjét, jóllehet a poszttal kapcsolatban egyedül Václav Klausról esett szó. A szenátusi választások kimenetelére várnak, reménykedve pozícióik megerősödésében. A KDU-Csehszlovák Néppárt jelöltje Petr Pithart, a szenátus elnöke, ő nyilatkozataiban az államfő társadalomegységesítő szerepét hangsúlyozza. A kommunista párt Miroslav Krizenecky ügyvédet, egykori katonai ügyészt szeretné látni az államfői székben.