Ukrajnában a megbékéléshez szükséges az alkotmányosság, a jogállamiság helyreállítása

Ukrajna semmibe veszi saját állampolgárait, az alkotmány csak a kötelezettségekről szól, a jogokat felfüggesztette az elnök. A jogfosztott állapotban addig merészkednek, hogy halállistákra teszik, akiket Ukrajna ellenségeinek bélyegeznek önkényesen. A háború árnyékában a kárpátaljai magyarság élete egyre nehezebb. Kényszersorozásról, a palágykomoróci templom felgyújtásáról, az alkotmányosság és a jogállamiság helyzetéről, valamint a kárpátaljai magyarok mindennapjairól beszélgettünk a KMKSZ elnökével, Brenzovics Lászlóval.

2025. 07. 28. 4:55
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszél a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszél a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Fotó: MTI/Veres Nándor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Milyen ma Ukrajnában az élet magyarként, amikor tulajdonképpen két tűz között van a magyarság, orosz és ukrán tűz között?

– Nehéz erre a kérdésre válaszolnom, már négy éve Magyarországon tartózkodom, mert az ukrán hatóságok kiszorítottak a szülőföldemről. Úgyhogy arról tudok beszélni, amit az ott lévőktől hallok nap mint nap, illetve amit a sajtóból lehet tudni. Háború van és a helyzet katasztrofális Ukrajnában, mindenki számára és a magyarság számára is. Az emberek tízezrei vagy százezrei – senki sem mond pontos számot –, haltak meg vagy sérültek meg súlyosan. És nem látni a végét, ezért az emberek reményvesztettek. Nem lehet látni azt, hogy mikor jön el a béke. A kárpátaljai magyarság helyzetét még súlyosbítják a lezárt határok, hiszen a férfiak, illetve bizonyos foglalkozásokban dolgozók nem léphetnek át a magyar határon, aminek rendkívül súlyos következményei vannak. A kárpátaljai magyarság életét nehezítik a szétszakított családok, hiszen tudjuk azt, hogy sok kárpátaljai magyar költözött át elsősorban Magyarországra, többségükben férfiak, ami tovább nehezíti a helyzetet. A jogfosztások, az a magyarellenes hangulatkeltés, ami jellemző volt az elmúlt időszakra, a helyzetet katasztrofálissá tették.

– Ezt a magyarellenes hangulatot talán Magyarországról is gerjesztik egyesek.
– Magyarországon a sajtó igen élénken foglalkozik az ukrajnai helyzettel, különös tekintettel Kárpátaljára, a kárpátaljai magyarságra. A kárpátaljai magyarságnak a magyarellenes hangulatkeltés sajnos nem újdonság. Ezek a folyamatok régiek, 2014 után erősödtek föl, amikor az ukrán média egy jelentős része tudatos és rendkívül erős magyarellenes kampányt folytatott mind a kárpátaljai magyarság ellen, mind pedig az anyaország ellen. Történtek olyan esetek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A vereckei emlékműnek a többszöri megrongálása, tüntetések, ahol azt kiabálták, hogy késre a magyarokat, és ennek a csúcspontja a KMKSZ székházának egy hónapon belüli felgyújtása és felrobbantása volt. Az ukrán rendvédelmi szervek zaklatták a kárpátaljai magyarság képviselőit, bűnvádi eljárások indultak a kárpátaljai magyarság alapítványa ellen, házkutatásokat tartottak. A Mirotvorec weboldalán magyarok százait nyilvánították Ukrajna ellenségeinek, és tették közzé személyes adataikat.
 
– Magyarországról egy felelős politikus mondhat-e vagy állíthat-e olyat, hogy a magyar kormány tudott egy kárpátaljai templom felgyújtásáról, miközben a helyzet ennyire feszült, és Ukrajna háborúban áll Oroszországgal?
– Ezek a vádak felelőtlenek, és nem is felelnek meg a valóságnak, alaptalanok. Ez hangulatkeltés mind Magyarország ellen, mind pedig az ottani magyarság ellen természetesen. És nem igazak, hiszen többen tudták azt Kárpátalján, hogy az ukrán rendőrségnek információi voltak arról, hogy valamilyen rongálás, gyújtogatás készül Palágykomorócon. Emiatt az ottani református templomot folyamatosan megfigyelték, mert olyan információk voltak, hogy ott valamifajta gyújtogatás vagy valamifajta rongálás készül. Végül nem ott történt a gyújtogatás, hanem a görögkatolikus templomnál. Az ezzel gyanúsított személyt le is tartóztatták. Az a feltételezés, hogy a magyar államnak köze van ehhez, felelőtlenség és rendkívül sokat árt Magyarországnak, árt az ukrán–magyar viszonynak és árt a kárpátaljai magyarságnak. És nem is igaz.


– Van egy közvita arról, hogy létezik-e kényszersorozás. Létezik olyan, hogy kényszersorozás?
– Sorozás létezik és kényszerítés is létezik a sorozáskor. Ukrajnában nemcsak a magyarság vonatkozásában, hanem mindenki vonatkozásában történnek a sorozás kapcsán törvénytelenségek. Ezeket a Területi Komplektációs Központok követik el. (A hadkiegészítő parancsnokság jelenlegi ukrán elnevezése Területi Komplektációs Központ, közismert nevén TCK.) Több száz olyan felvétel terjed az interneten Telegram-csatornákon keresztül, ahol embereket tuszkolnak be erőszakkal autóbuszokba, mikrobuszokba. Ezért is hívják ezt buszifikációnak. Úgy gyűjtik be a hadkiegészítő parancsnokságok területére, és ott a kényszer alatt történnek különböző intézkedések, fogva tartják őket. Ezek tények. Ezt elismeri Ukrajna ombudsmanja, aki nyilatkozott arról, hogy ezeket a törvénytelenségeket meg kell szüntetni, és legutóbb pedig az Európai Tanács emberi jogi biztosa is nyilatkozott ebben a kérdésben. Ezek a törvénytelenségek tények, számos feljelentés született ezekben az ügyekben. Sajnos intézkedés kevés.


– Mi szükséges ahhoz, hogy Ukrajnában helyreálljon a törvényes rend?
– Az, hogy tartsák be az aktuális törvényeket. Sajnos Ukrajnában nem tartják be a törvényeket. Sajnos Ukrajnában vannak olyan intézkedések, olyan szervek, amelyekre a törvény nem vonatkozik vagy nagyon kevéssé vonatkozik. Az egyik ilyen szerv a hadkiegészítő parancsnokság.
– Az elnöknek azok a rendelkezései, hogy pártokat, ellenzéki sajtót szüntet meg, egyházat számol föl, gondolom, nem segítik a megbékélést.
– Az alkotmány csak a jogok oldalán van felfüggesztve, a kötelesség oldalán pedig nincs. Az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács bírósági ítéletek nélkül szankciókat vezet be ukrán állampolgárok ellen, médiumokat, pártokat tilt be. Mindez messze van a jogállamiságtól. A megbékéléshez szükséges az alkotmányosság, a jogállamiság helyreállítása. 
– Ukrajnának van-e helye az Európai Unióban azelőtt, mielőtt megoldaná a kisebbségek helyzetét?
– Ukrajna kötelezettséget vállalt, hogy helyreállítja a kisebbségek jogait. Ez nem történt meg, mint ahogy sok más vállalás sem teljesült. Ezeket a dolgokat rendezni kell.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.