Adatok Bagdadból

Megállapodás született tegnap Bécsben arról, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei folytathatják négy éve abbahagyott tevékenységüket Irakban, amely elfogadta az ENSZ által előterjesztett összes technikai követelést és szabályt a világszervezet képviselőivel folytatott kétnapos tárgyalásokon. Ennyi hangzott el kedden este a bécsi ENSZ-székhelyen tartott sajtóértekezleten. Hans Blix, az ENSZ fegyverzet-ellenőrzési bizottságának (UNMOVIC) elnöke azt mondta, hogy a megállapodás értelmében az ellenőrök beléphetnek minden iraki létesítménybe. Blix kifejtette, hogy az előőrs két hét múlva utazik Irakba, miután a közel-keleti ország „biztosított az ellenőröknek minden jogot, amelyet az ENSZ BT vonatkozó határozatai követelnek”.
Amnir el Szádi, Szaddám Huszein iraki elnök tanácsadója kijelentette: várják az ellenőröket két hét múlva, és „nem lesznek nehézségek”. A kétnapos megbeszélés a késő délutáni órákban ért véget, s értesülések szerint Hans Blix telefonon már jelentést tett Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak. Az ellenőrök azt hivatottak vizsgálni, hogy Irak rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel, vagy foglalkozik-e ilyenek gyártásával. Munkájukat az 1991-es Öböl-háború után kezdték meg, de 1998-ban az ENSZ visszavonta szakértőit, mivel az iraki fél akadályozta munkájukat. Diplomáciai források szerint az iraki tárgyaló fél kedden átadott az ENSZ-küldöttségnek több számítógépes adathordozót az ország katonai és polgári nukleáris létesítményeiről.
Condoleezza Rrice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Párizs kétlépcsős javaslatával szemben erőteljesen érvelt az amerikai elképzelés mellett, amely egyetlen BT-határozatban akarja felszólítani Irakot tömegpusztító fegyverzetének haladéktalan felszámolására, s egyúttal katonai csapást helyez kilátásba a teljesítés elmaradása esetére. George Bush elnök közvetlen munkatársa a Párizs és Washington között elmérgesedő vita kapcsán nyilatkozott tegnap a France Inter francia rádióadónak.
Az Egyesült Államok segítségével kezdte Irak két évtizeddel ezelőtt azoknak a biológiai fegyvereknek a gyártását, amelyeket George Bush amerikai elnök most meg akar semmisíttetni. Ez derül ki azokból a washingtoni kormányzati dokumentumokból, amelyek újabb vizsgálódás tárgyai lettek az Irak ellen indítandó háború vitája fényében. Bagdad arra hivatkozva rendelte meg a mintákat, hogy azok gyógyászati kutatásokhoz szükségesek. A szállítások a nyolcvanas években kezdődtek, amikor az Egyesült Államok Irakot támogatta annak Irán elleni háborújában. Az export akkor legális volt, az amerikai kereskedelmi minisztérium által irányított programban hagyták jóvá.