Már fiatal lányként vándortársulattal járta az országot a színészcsaládból származó művésznő, lánykori nevén Reindl Lujza, apróbb szerepekben próbálkozva a színészmesterség fogásainak elsajátításával. Első férje a szabadkai Blaha János volt, a helyőrségi zenekar karmestere. Asztalukra többnyire olcsóbb ételek – mint vesevelő vagy tüdő rizskásával – kerültek ekkoriban – derül ki Balázs mesternek, az asztali örömök historikusának könyvéből.
Színészi hírnevével párhuzamosan nőtt azonban háziasszonyi neve, amely eljutott egészen a királyi udvarig. Ennek köszönhető, hogy gödöllői tartózkodása idején egy alkalommal, kíváncsiságát kielégítendő, Erzsébet királyné személyesen is ellátogatott Blaha ottani kis házába, amikor a művésznő éppen nem tartózkodott otthon. A császárné alaposan meg kívánt nézni mindent. Jeneiné, a színésznő vincellérének felesége vezette körbe lelkesen megmutogatva mindent. Végül az uralkodónő elköszönt, és hozzáfűzte, „mondja meg a nagyságjának, hogy itt járt Erzsébet királyné”. Blaháné később nem akármilyen háztartást vezetett, a pénzt sem sajnálta akár egyszerűbb, akár különleges étket kívánt vendége asztalára varázsolni. Időskori fotóinak hátterében éléskamrája is kivehető, amelynek polcain sorakoztak a saját maga által készített lekvárok és liktáriumok, vagyis gyümölcsízek. Közismert kiemelt szerepe a szép magyar beszéd és a magyar nyelvű színjátszás terjesztésében. Ám nemcsak stílusa, gesztusai és öltözködése, hanem konyhája által is példát mutatott kora hölgyeinek. Saját maga a jóízű, divatos, de egyszerű magyaros ételeket szerette és készítette is. Később, a Splényi Ödönnel kötött házasságát követő ünnepi ebéd is egy egyszerű lencsefőzelék volt, sült oldalassal. Ismert az egy alkalommal Munkácsy Mihály tiszteletére adott vacsorájának menüsora is. A híres festőt szegedi halpaprikással, majd az étkezést lezáró kapros-túrós lepénnyel örvendeztette meg a kitűnő háziasszony. Nem csak közvetlen barátai élvezhették azonban Blaha szakácsnői tudományát. Néhány különleges ételével a korabeli receptkönyveket, de az akkori vendéglők étlapjait is gazdagította. A legkülönbözőbb formában elkészített bélszínszeleteit – amelyek egy része még ma is szerepel egyes nívós vendéglők kínálatában – már a Wampetics, azaz a későbbi Gundel étterem korabeli közönsége is örömmel fogyasztotta. Nagy kedvence volt a róla elnevezett, vaníliás krémmel töltött, csokoládával bevont és mandulával díszített fánk, amelyet a legenda szerint első férje ismertetett meg vele még Szabadkán.
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
