Az október 20-i kisebbségi önkormányzati választások tisztasága és a magyarországi nemzetiségi közösségek érdekében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) arra kéri a kisebbségiként induló nem kisebbségi jelölteket, hogy élve a választási törvény adta lehetőséggel, önként lépjenek vissza. Hozzáteszik: ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valóban a magyarországi nemzetiségek kerüljenek saját népcsoportjuk önkormányzataiba. – A törvény a kisebbségi önkormányzatok létrehozását és tevékenységét a nemzetiségek jogérvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti – hangsúlyozzák. Leszögezik: tudatos polgári felelősségérzetet és cselekvést kérnek minden érintettől, annak érdekében, hogy hazánknak a jövőben is legyen erkölcsi alapja fellépni a határon túli magyarok, kisebbségi sorstársaink védelmében, térségünk, Európa nemzetiségi közösségei érdekében.
Az Országos Román Önkormányzat közel hárommillió forintot kapott az NEKH-tól a választásokhoz kötődő megnövekedett működési költségek finanszírozására. – Az önkormányzat ezt az összeget arra használja fel, hogy különböző hirdetéseken, kampánycsatornákon keresztül felhívjuk a figyelmet a román kisebbséget érintő „etnobiznisz” fenyegetésére – közölte Cresta Traian, a testület vezetője. Ezt a támogatási formát a kisebbségi hivatal a többi országos kisebbségi önkormányzat vezetőjének is felajánlotta, ám eddig csak az Örmény Országos Önkormányzat elnöke élt vele. Kérelmét a napokban bírálja el a kisebbségi hivatal. – Az októberi kisebbségi önkormányzati választásokon ez a probléma újra fenyegeti a román nemzetiséget – vélekedett Cresta. Mint mondta: az idén 46 helyen kezdeményezték román kisebbségi önkormányzat létrehozását, „de az országos önkormányzat csak 27-ben biztos”. A vezető szerint a „leggyanúsabbak” ebben az évben is a fővárosi kezdeményezések, amelyekből most 18 van, tehát Budapest szinte minden kerületében alakulhat román kisebbségi önkormányzat. – Arra kérem a fővárosi román ajkú lakosságot, hogy ha „valódi” román képviselőket szeretnének látni az önkormányzatok élén, akkor szavazzanak a Budapesti Románok Egyesületére vagy a Budapesti Román Kulturális Társaságra – hangsúlyozta. Az elnök fontosnak tartja, hogy a kisebbségi választásokra vonatkozó törvénymódosításba „szűrőket” építsenek be az illetékesek, amelyekkel megoldható, hogy csak az autentikus kisebbségi jelöltek indulhassanak a választásokon. – Biztos vagyok benne, hogy amennyiben jövőre sem kerül az előterjesztés az országgyűlés elé, úgy hamarosan káosz uralkodik el a nemzetiségek között – vélekedett. Emlékezetes: az 1998-as önkormányzati választások után a románok sokat szenvedtek az álkisebbségiek felbukkanásától. Az országos román önkormányzat megalakítása kétszer is meghiúsult, és csak azután járt sikerrel, hogy Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának indítványára a parlament törvényt módosított.
– Súlyos helyzet alakulhat ki az örmény és a román kisebbséget illetően az októberi kisebbségi választásokon – jelentette ki lapunknak Heizer Antal, az NEKH elnöke. A kisebbségi hivatalnak több értesülése is van arról, hogy az örmény elektorok többsége nem a kisebbség tagjai közül kerül ki, illetve „problémák jelentkezhetnek” a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Hozzátette: ugyanezek a jelenségek tapasztalhatók más hazai nemzetiségnél is, ám ott nem olyan nagy arányban. – Ugyanakkor tudomásunk van arról is, hogy kisebbségi jelölteket állítanak a parlamentből a közelmúltban kiszorult pártok – mondta. Szerinte ez is bizonyítja, hogy az úgynevezett „etnobiznisz” már nem csupán kisebbségi, hanem helyhatalmi kérdéssé nőtte ki magát. Hangsúlyozta: nemzetiségeinknek joguk van ahhoz, hogy maguk határozzák meg, ki az, aki hozzájuk tartozik. Éppen ezért még a kormányzati ciklus első felében ki kell egészíteni a törvényt a kisebbségi közösséghez való tartozás objektív kritériumaival.
Heizer a napokban levelet kapott az örmény diaszpóra kapcsolatok államtitkárságának egyik illetékesétől, aki megerősíti, hogy az államtitkárság Avanesian Alexet tartja a magyarországi örmények autentikus vezetőjének, az általa vezetett önkormányzatot pedig a „valódi” értékeken és tevékenységen alapuló testületnek. A levél ugyanakkor kitér arra is, hogy több országnak is érdemes lenne áttanulmányoznia a magyarországi kisebbségi törvényt, ami több szempontból is kiváló, ám a hazai törvényalkotóknak ki kellene küszöbölniük azt a problémát, hogy a választójogi törvényt még mindig ki lehet játszani. Heizer leszögezte: a kedvezőtlen hírek ellenére sikeres kisebbségi választások elé nézünk, hiszen mintegy 24 százalékkal emelkedik a kisebbségi önkormányzatok száma, a visszaélések száma pedig „mindössze” egy százalék körülire tehető.
– Tarthatatlan a jelenlegi kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozó jogi szabályozás, hiszen hazai, nemzeti kisebbségeink e törvény alapján nem tudják eldönteni, hogy az kire is vonatkozik – jelentette ki lapunknak Kaltenbach. Mint mondta: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény a valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalását és kinyilvánítását az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen jogaként határozza meg. Ugyanakkor a választójogi törvény értelmében helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt lehet az is, akit egy választókerület választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlanak. – A probléma megoldása érdekében még 1997-ben jogszabály-módosítási javaslattal élt egy roma szervezet, illetve az ombudsmani hivatal is jelezte kifogásait legutóbbi jelentésében, ám lépések nem történtek az ügyben – mondta.
A kisebbségi ombudsman szerint ugyanakkor további problémát jelent az is, hogy a jelenleg hatályos választójogi szabályok alapján a települési önkormányzati, illetve a kisebbségi önkormányzati választásokra egy időben került sor, s így a helyi választók egyidejűleg adják le szavazatait a települési, illetőleg a kisebbségi önkormányzati képviselőkre. Ebből következően – figyelembe véve azt is, hogy titkos választásról van szó – nem tudható pontosan, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselőket az általuk képviselt kisebbséghez tartozó választópolgárok vagy a többségi társadalom tagjai juttatják-e mandátumhoz.
*
Az Országos Választási Iroda adatai szerint az idei kisebbségi önkormányzati választásokra öszszesen 1997 kisebbségi választási kezdeményezés érkezett, ezek közül 1311 településen összesen 1874 választást tartanak meg. A kisebbségi önkormányzati jelöltek száma meghaladja a 14 ezret, emellett 177 kisebbségi polgármesterjelöltet tartanak nyilván, akik közül 154-en függetlenként indulnak az önkormányzati választásokon. A legtöbb, összesen 9472 jelöltet a cigányság állította, kezdeményezéseik száma 1124.
***
Kevés a kisebbségi lelkész. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, illetve a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány révén évente mintegy 800 millió forint jutott el a kisebbségi közösségekhez, érdekképviseletekhez – olvasható az előző kormány a hazai kisebbségek helyzetéről szóló tavalyi beszámolójában, amelyet a mindenkori kabinetnek kétévente kell elkészítenie. Hozzáteszik: a 2001–2002. évi költségvetés ezt az összeget 950, illetve 970 millió forintra emelte. A jelentés szerint a nemzeti, etnikai kisebbségek önazonosságának, anyanyelvének megőrzéséhez, vallási életükkel kapcsolatos rendezvényekhez, folyóirat- és könyvkiadásukhoz az egyik legfontosabb forrást a kisebbségi közalapítvány jelenti. A cigányokért közalapítvány támogatásai többek között a megélhetési, a vállalkozói, az ösztöndíj- és a válságkezelő-programok megvalósítását szolgálják. A Kisebbségek Magyarországon című jelentés szerint a kisebbségi törvény által számon tartott tizenhárom nemzeti kisebbség az oktatás szempontjából három csoportra osztható. Az egyiket az úgynevezett hagyományos nemzeti kisebbségek (horvátok, szerbek, szlovákok és szlovének) alkotják, akik már rendelkeznek a magyar közoktatási rendszeren belül kialakított oktatási hálózattal. A másik nagy csoportba tartozók (bolgárok, görögök, lengyelek, ruszinok és ukránok) nem rendelkeznek
oktatási hálózattal, így vasárnapi iskolákban, tehát az oktatási intézményen kívüli tevékenység keretében oktatják anyanyelvüket vagy csak egy-egy iskolával rendelkeznek. A harmadik, létszámában legnagyobb csoport a cigány kisebbség, amelynek nevelése és oktatása az úgynevezett cigány kisebbségi oktatás keretében folyik, a magyar közoktatási rendszeren belül. – Nemzetiségeink anyanyelvű hitéletének gyakorlása kisebbségenként és vallásonként változik – hangsúlyozzák a jelentés készítői. A bolgár, román, szerb ortodox egyház az istentiszteleteket és a hitoktatást anyanyelven tartja. Előfordul, hogy egy szerb vagy egy román ortodox lelkész száz kilométereket utazik azért, hogy anyanyelvű istentiszteletet tartson a szétszórtan élő ortodox vallási közösségeknek. Bolgár ortodox keresztelő vagy temetés kizárólag bolgár nyelvű lehet. A katolikus és evangélikus kisebbségi közösségek körében érzékelhetően nő az anyanyelven történő vallásgyakorlás igénye. Ennek gyakorlását azonban változatlanul nehezíti a krónikus lelkészhiány. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi népszámlálási adataiból kiderül: az „új” kisebbségek közül különösen az örmények, az ukránok és a ruszinok létszáma emelkedett, az anyanyelv szerint vizsgálva egyedül a lengyelek létszáma csökkent. Tovább folytatódott az cigány nemzetiségüket vállalók számának 1990-ben tapasztalt ugrásszerű növekedése, hiszen közel kétszázezren vallották magukat e közösséghez tartozónak.
Orbán Viktor
Fontos nemzetstratégiai cél a föderalista mesterterv megakadályozása
