Hiába segíti a SAPARD-program három pályázati lehetőséggel – beruházási támogatások, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, vidéki infrastruktúra fejlesztése – a mezőgazdasági vállalkozásokat, az új típusú termelő és értékesítő szövetkezetek nem jogosultak beruházási pályázatok benyújtására. Ennek az az oka, hogy a pályázati kiírásban csak azok a személyek, illetve cégek vehetnek részt, amelyeknek TEÁOR-száma 01.21 (sertéstenyésztés), 01.22 (szarvasmarha-tenyésztés), 01.24 (baromfitenyésztés) és 01.30 (vegyes állattenyésztő tevékenység), és ilyen tevékenységet is folytatnak, illetve éves nettó bevételük legalább ötven százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik.
Az új típusú termelő- és értékesítő szövetkezetek bevétele viszont nem mezőgazdasági (ezt csak tagjaik folytatják), hanem kereskedelmi tevékenységből származik. Deák Márton, a Hajdú Gazdák Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének elnöke lapunknak elmondta: ők is hasonló dilemmával kerültek szembe, mikor egy terményszárító építésére szerettek volna pályázni. A sertéstenyésztéssel foglalkozó szövetkezet felvásárolja tagjaitól az élő állatokat, és azokat egységesen értékesíti, ezért bevétele már kereskedelmi tevékenységből származik. A probléma köre azonban nemcsak az állatkereskedelemmel, hanem más mezőgazdasági tevékenységgel – például vetőmag-kereskedelem, terményszárítás, takarmány-kereskedelem – foglalkozó új típusú szövetkezetekre is kiterjed.
Az elnök közölte, már megkeresték a nyíregyházi SAPARD-irodát, ahol szintén szembesültek e problémával, és keresik a megoldást. A baj csupán annyi, hogy a 2000-es évre vonatkozó beruházási pályázatok benyújtási határideje november 15., és nem biztos, hogy addig bármilyen megoldást jelentő határozat megszületik. A másik két jogcímre december 1-jéig lehet pályázatokat benyújtani.
Jakab István, a Magosz elnöke úgy látja, ezen az állapoton változtatni kell, hiszen az EU kiemelten kezeli a termelő és értékesítő szövetkezeteket, újak létesítését és beruházásaik megvalósítását. Ezzel szemben ma Magyaroszágon csak azok a szövetkezetek igényelhetnek SAPARD-támogatást, amelyeknek alaptevékenysége a mezőgazdasági termelés.
Hasonlóképpen vélekedett egy neve elhallgatását kérő csongrádi családi gazdálkodó is, aki bár jogosult a pályázatokra, mégsem élt e lehetőséggel. A gazda sertéstenyésztésbe akart belevágni, és meglévő állattenyésztési épületeit szerette volna bővíteni, illetve újakat akart építeni, a pályázat benyújtásához azonban az illetékes állat-egészségügyi intézet igazolását is csatolni kellett volna. Később azonban kiderült, hogy az intézet a szükséges igazolást – a létesítendő állomány nagyságáig – csak akkor tudja kiadni, ha a gazda előbb olyan termelőktől szerez be igazolást, akik beszüntették sertéstenyésztési tevékenységüket, és az ezt szolgáló épületeiket is lebontották. Az eddig növénytermesztéssel foglalkozó gazda itt feladta a próbálkozást, mert úgy látta, a hasonló jellegű pályázatokon azok indulhatnak sikerrel, akik már foglalkoztak állattenyésztéssel, és a szükséges épületekkel is rendelkeznek. A családi gazdálkodó azt is megemlítette, hogy a pályázatra jogosultak között a családi gazdálkodók nem szerepelnek, csak őstermelőkről, mikro-, kis- és középvállalkozásokról rendelkezik a kiírás.
A SAPARD-hivatal EU-követelményeknek megfelelő akkreditációjára és vele a teljes döntési kompetencia átruházására várhatóan november 20-án kerül sor, utána megkezdődhetnek a kifizetések. Ezeknek viszont gátat szab, hogy az államkincstár idén december 15-ig lesz nyitva – jelentette be tegnap Németh Imre agrárminiszter. Vajda László, az FVM EU-integrációs főcsoportfőnöke lapunknak elmondta: a 2000-es és a 2001-es forrásokra 2003. december végéig lehet pályázni, a 2002-es, illetve a 2003-as pénzekre pedig 2004, illetve 2005 végéig lehet pályázatot benyújtani, a felhasználás lehetősége pedig még ezen időpontokon is túlnyúlik. A támogatások az igénylések gyors beadására és kifizetésére viszont egy 2004-es EU-csatlakozást feltételezve nagy szükség van. A források nagysága évente 38 millió euró, amit az infláció mértékével emel az unió, így a 2001-es források nagysága már 39,5 millió euró, amihez évente hozzáadódik még a hazai társfinanszírozás is, amely az uniós összeg harmada.
A jogosultak. „... természetes személyek, valamint a Magyarországon bejegyzett és Magyarországon működő, regisztrált jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek jogosultak a TEÁOR 01.21, a TEÁOR 01.23, a TEÁOR 01.24, a TEÁOR 01.30 szerinti tevékenységek végzésére, ... a meghatározott személyek, szervezetek előző évi gazdálkodásából származó éves nettó árbevételének legalább 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből kell származnia.”
„Egyre rosszabb lett, végül már csak sírtam” – fájdalmas vallomás a dartssztártól
