Büntethető lehet a gyűlöletbeszéd

Hét végén az MSZP országos választmánya azt javasolta a kormánynak: fontolja meg a büntető törvénykönyv olyan módosítását, amivel büntethetővé válna az uszítás és a gyűlöletkeltés.
Az önkormányzati választás előtti napokban Budapest XI. kerületében Orbán Viktor személyével szemben gyűlöletkeltésre alkalmas röplapokat terjesztettek. A Budapest megbüntette a Fideszt az elmúlt esztendőkért címzésű lapokon a volt miniszterelnök portréi mellett többek között „Orsós Vigica alias Orbán, hol a kötél?”, „Orbánt a Terror Házába!”, „Kokárda van, ész nincs!” – feliratok olvashatók. Hende Csaba, Orbán Viktor kabinetfőnöke szerint mindez beleillik abba a sorba, amelynek az egyik csúcspontja volt Kende Péter gyalázkodó könyve. Mint fogalmazott: a jog eszközeivel minden ilyen, a személyiségjogokat, a jó ízlést, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulás ellen fel kell lépni. Hende szerint a baloldalon kettős mérce működik: úgy gondolják, hogy meghatározhatják, mi fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába, és mi az, ami ezen túllép. Hozzátette: Justitia pallosának kétélűnek kell lennie.
*
Az ’56-os megemlékezők közül sokan jelezték szerkesztőségünkben: felháborítónak tartják, hogy a kormánypártok az október 23-i megemlékezések „botrányaira” hivatkozva szeretnék szigorítani a közeljövőben a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. Mint ismeretes, a 301-es parcellánál a tömeg akkor fejtette ki nemtetszését, amikor az SZDSZ több tagja megjelent. Néhányan hangosan is szóvá tették elégedetlenségüket, ekkor Mécs Imre kijelentette: Pongrátz Gergelynek hozzá képest nincs erkölcsi alapja megjelenni az ’56-os megemlékezésen, hiszen „míg ő külföldre menekült, addig én itthon voltam”. Az egyik szemtanú elmondta: meggyőződése, hogy az SZDSZ provokatív céllal vonult fel a 301-es parcellánál.