Civilek a megyei politizálásban

November első napjaira tisztázódik, hogy az új összetételű megyei közgyűléseket mely pártszövetségek és mely civil szervezetekkel kötött koalíciók irányítják majd. Összeállításunkból kiderül: van, ahol a mérleg nyelveként a társadalmi összefogások képviselői határozhatják meg azt is, hogy kik lesznek a közgyűlések elnökei.

Csongrádban az új összetételű megyei közgyűlésben az MSZP és a Fidesz vezette jobboldali tömörülés a meghatározó. A legnagyobb kormányzó párt 19, míg az ellenzék 15 mandátumot szerzett. Ezenkívül a civil szervezeteknek hat képviselőjük lesz, akik közül négyen a baloldalt erősítik. A megyei közgyűlés elnöki posztja az MSZP-t illeti, ezért frakciójuk Frank Józsefet jelöli, aki az előző ciklusban is betöltötte ezt a tisztséget.
Bács-Kiskun megyében a 46 tagú megyei közgyűlésben az MSZP-nek 23, a Fidesznek 18, az MDF-nek három, az SZDSZ-nek pedig két képviselője lesz. A testületben úgy oszlanak meg az erőviszonyok, ahogyan a parlamentben, vagyis a szocialisták méltán számíthatnak a szabad demokraták szavazataira, ugyanakkor a Fidesz és az MDF képviselői alkotják az ellenzéket.
A civil szervezetek Békésben sem befolyásolhatják a megyei közgyűlés munkáját a következő négy évben, minthogy egyetlen képviselőnek sem sikerült mandátumhoz jutni, aki az Összefogás Békés Megyéért színeiben indult a választásokon. Ez a képviselő a jobboldalt erősíti, ám ezzel sem kerültek többségbe. Miközben a Fidesznek 14, az MDF-nek két mandátuma van, addig az MSZP részéről 20-an, az SZDSZ-től pedig ketten jutottak be a közgyűlésbe. A testület várhatóan november 4-én ül össze.
Hajdú-Bihar megye negyven képviselőjéből 21-en szereztek mandátumot a szocialista párt színeiben. Az abszolút többség birtokában azon túlmenően, hogy Juhászné Lévai Katalin személyében minden bizonnyal ők adják a közgyűlés elnökét, várhatóan az alelnökök is a szocialisták soraiból kerülnek ki.
A közgyűlésben a Fidesz vezette jobboldali választási szövetség 14 mandátumot szerzett. A civil szervezetek közül az egy mandátummal rendelkező Hajdú Városok Szövetsége várhatóan az MSZP frakcióját erősíti, a szintén egy mandátummal rendelkező IPOSZ képviselője pedig független marad.
Színesebb a kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a szocialista párt 21, a Fidesz vezette jobboldali szövetség pedig 13 mandátumot szerzett a negyvennyolcból. E megyében az Összefogás Megyénkért elnevezésű társulás 11 mandátuma nélkül a két nagy párt egyike sem alkot többséget a közgyűlésben. A társulást Helmeczy László, a közgyűlés elnöke vezeti, aki információink szerint továbbra is ambicionálja a megyei elnöki pozíciót. Vele szemben a szocialisták jelöltje Gazda László. Megfigyelők szerint Gazda az esélyesebb, mert a három, a Független Polgármesterek Szövetsége képviseletében mandátumot szerzett képviselőből kettő a szocialistákat támogatja, s nagy valószínűséggel két képviselőt meg tudnak nyerni az „Összefogás Megyénkért” által bejuttatott közgyűlési tagok közül is.
Kevés meglepetésre lehet számítani a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés estében, ahol az 59 mandátumból 36-ot az MSZP, 23-at pedig a Fidesz szerzett meg.
A Fidesz vezette polgári összefogás 13 mandátuma sokat érhet a Somogy Megyei Közgyűlésben, ám a hét eleje óta folyó egyeztető tárgyalásoknak az a célja, hogy eldöntsék: a 15 mandátumot elnyert MSZP vagy a 12 képviselői helyet megszerzett Somogyért Egyesület első embere legyen-e a megyei önkormányzat elnöke.
A Fidesz–MDF–MKDSZ, a Zalamenti Polgárok és Polgármesterek Egyesülete (ZPPE), valamint az Összefogás Keszthelyért Egyesület (ÖKE) alkotta koalíció négymandátumos többségben lesz, a megalakuló Zala Megyei Közgyűlésben. Az új megyegyűlésben az 1994 óta vezető szereppel bírt MSZP-nek 16 képviselője lesz. Két mandátumot szerzett még a Kerkamenti Polgármesterek Szövetsége; esetleges koalíciójukkal is kisebbségben lesznek.
A Veszprém Megyei Közgyűlést negyven fő alkotja. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek húsz hely jutott, míg a Fidesz vezette polgári összefogás tizenhét mandátumot szerzett. A megyében az MDF külön listát állított, s a kistelepülési szavazatokból származó három közgyűlési hellyel legalizálta a jobb-, illetve a baloldal kiegyensúlyozott erőviszonyát a testületben. A közgyűlés elnökének személyéről november negyedikén dönt a testület.
Fejér megyében is patthelyzet alakult ki, 20-20 az arány a jobb- és baloldali kötődésű közgyűlési tagoknál. Itt is a civil jellegű, kétféle orientáltságú polgármesteri szövetség állásfoglalása dönti el, hogy a fideszes Fertő László marad-e az elnök vagy az MSZP-s SzabóGábor.
A Vas Megyei Közgyűlés szintén 40 főből áll. A tízezernél több lakosú települések szavazatai alapján a Fidesz–MPP–MDF–MKDSZ által alkotott jobboldali együttműködés hat mandátumot szerzett, az MSZP ötöt. A kistelepülési listára adott szavazatok alapján a Fidesz vezette jobboldali összefogás tizenöt, az MSZP kilenc, a Vas Megyei Önkormányzatokért Egyesület négy, az SZDSZ egy mandátumhoz jutott. A parlamenti pártokon kívül a Vas Megyei Önkormányzatokért Egyesület is elérte a négyszázalékos mandátumszerzési határt, s ezzel négy mandátumot szerzett a megyei közgyűlésben.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlésben 41 mandátumi hely van, ebből kilenc fő a nagytelepülési listáról, harminckettő fő pedig a kistelepülési listáról jut a testületbe. Az MSZP 12 helyet szerzett, a Fidesz–MPP–FKGP pedig 16 mandátummal rendelkezik, az MDF öt, a nagytelepülési listán az MKDSZ-szel együtt indulva egy mandátumot szerzett. Rajtuk kívül még a Győr-Moson-Sopron Megyéért Egyesület két mandátumhoz jutott. A közgyűlés elnökéről hétfőn döntenek. A jobboldalnak nagyobb esélye van megszerezni a posztot, hiszen több mandátummal rendelkezik, mint az MSZP, sőt a Kisalföld megyei napilap szerint a mandátumhoz jutott civil szervezet is a polgári erők mellé fog felsorakozni.