Csepp a magyar tengerben

Meg kell teremteni a Balaton vízutánpótlásának lehetőségét – állítják az önkormányzatok, tartva az amúgy is halódó turizmus további csökkenésétől. Természetvédelmi szempontból viszont a mesterséges vízutánpótlás nem kívánatos, hiszen felboríthatná a tó ökológiai egyensúlyát.

Nem támogatja a természetvédelmi szakemberek többsége, hogy idegen folyóvizet engedjenek a Balatonba. Az idegenforgalomból élő települések és a halászok képviselői viszont szorgalmazzák a tó vízutánpótlási lehetőségének megteremtését – derült ki egy múlt heti konferencián, ahol a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (Vituki) vezérigazgató-helyettese ismertette a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) megbízásából készülő, a Balaton vízutánpótlásáról szóló tanulmány eddigi eredményeit. A vízpótlást egyébként egy néhány kilométer hoszszúságú alagút kiépítésével, a Rába vízkészletéből lehetne legelőnyösebben megvalósítani.
A természetvédelmi szakemberek – és a tanulmányt készítő Vituki képviselője is – egyetértenek abban: a magyar tenger vízutánpótlása – mivel „külső forrásból” történik – természetvédelmi szempontból nem ajánlatos.
– Egy tó életében a legtermészetesebb dolog, hogy vízszintje emelkedik és csökken, esetenként ki is szárad. Noha az alacsony vízállás a turizmus szempontjából negatívum, a tó élővilágát nem befolyásolja; sőt, a nád fejlődését elő is segíti – vélekedett Haraszthy László, a Természetvédelmi Hivatal elnöke, hozzátéve: a tó kiszáradásától jelenleg nem kell tartanunk, egyrészt, mert ez igen hoszszú folyamat eredménye lenne, másrészt a téli hónapok folyamán a víz szintje mindenképp emelkedni fog. A szakember szerint természetvédelmi szempontból nem előnyös és nem kívánatos a Balatonba más típusú folyóvizet engedni.
– Ha folytatódik az aszályos időszak, s a vízszint tovább csökken, elképzelhető, hogy a tó déli partján azok a szakaszok, ahol most bokáig ér a víz, teljesen szárazzá válnak – mondta Droppa György, a Duna-kör ügyvivője. A szakember felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a kiszáradt részeken megtelepedő növényzet akkor is nagy gondot fog okozni, ha a víz ismét ellepi ezeket a területeket; a tó oxigénellátása ugyanis felborulhat.
– A Balaton volt a jelenleginél jóval rosszabb állapotban is. A sekély tavak vízellátása nagyon változó: a Velencei-tó például a XIX. században teljesen kiszáradt; helyén lent termesztettek – tette hozzá Droppa György. Mint mondta, az 1800-as években a vízügyi hatóságok nagyon sok, azóta elvetéltnek ítélt ötletet valósítottak meg; tervezték a Balaton lecsapolását is, hogy a tó helyén mezőgazdasági területeket létesítsenek. – Ahogy a Duna és a Tisza árterét elvették, úgy a Balatont is el lehetett volna tüntetni. Ez szerencsére nem történt meg. Amit viszont elértek, az a Sió-csatorna zsilipének megépítése volt. Droppa hangsúlyozta: az utóbbi három évben ugyan nem eresztettek le vizet a Sió-csatornán keresztül, ám ha ezzel már egy-két évvel korábban felhagytak volna, ma magasabb lenne a Balaton vízállása. A megoldást a Duna-kör ügyvivője sem a mesterséges vízutánpótlásban látja; szerinte a Sió zsilipét be kellene hegeszteni, megszüntetve ezzel a víz leeresztésének lehetőségét. A Balaton mellett kialakult infrasturktúra miatt további vizsgálatokat kell végezni, hogy megtaláljuk az optimális megoldást – hangsúlyozta Droppa György, aki szerint annak lehetőségét kell megteremteni, hogy a medencébe kerülő természetes csapadékot eredményesebben meg lehessen tartani.
– A legtöbb önkormányzat véleménye szerint szükség van a víz utánpótlására – szögezte le Balázs Árpád, Siófok polgármestere. – Ha a következő nyár is ugyanolyan száraz lesz, mint az idei volt, olyan állapotok alakulhatnak ki, mint 1867-ben, mikor a Balaton egy kilométernyire visszahúzódott, s homokviharok sepertek végig a parton. Az idegenforgalom szempontjából ez kezelhetetlen volna. Ráadásul megjelent a vízben a fonalalga, ami ugyan nem ártalmas az egészségre, viszont az üdülők nem szívesen fürödnek ezeken a szakaszokon. A sarjak karbantartására pedig nincs módunk – tette hozzá a polgármester. – A vízpótlást csak úgy tudjuk elképzelni, hogy a téli, csapadékban gazdag időszakban folyóvizet engednénk a Drávából, a Murából vagy a Rábából. Ha a ily módon növelnénk a vízszintet, az aszályos nyári időszakban nem csökkene le a kritikus szintre.
A polgármester elmondta: a turisták számának csökkenése nincs összefüggésben a Balaton jelenlegi vízszintjével, viszont az abból adódó problémák – például hogy a vízi szórakoztató járművek nem tudnak a part mellett parkolni – kihatnak a turizmusra is.