Egyre több oldalról érkezik bírálat hazánknak az idei évre jellemző költségvetési túlköltekezés miatt: legutóbb az Európai Bizottság országjelentése hívta fel a figyelmet a költségvetési expanzió veszélyeire. A kormányzati kommunikáció a hiány lefaragását igyekszik tudatosítani, de nem sok sikerrel: az államháztartás szeptember végére 756 milliárd forintnyi hiányt halmozott fel, ami az egész évre előirányzott hiánynál is magasabb harminc százalékkal.
A lesújtó számok ellenére a pénzügyi tárca nem módosít az ez évre vonatkozó és a jövő évi prognózisán: eszerint az éves deficit – az ESA–95-ös metódus szerint – idén a bruttó hazai termék 5,5–6 százalékát, jövőre pedig 4,5 százalékát érheti el. Az elemzők és gazdaságkutatók között ugyanakkor egyetértés mutatkozik abban, hogy az uniós rendszer szerint kalkulált hiány a GDP-hez viszonyítva az idén legalább hét százalék körül lesz, ami ezermilliárd forintnál nagyobb deficitet jelent. A pénzügyi tárca jövő évre vonatkozó optimizmusát több, párhuzamos dolog együtthatásával magyarázza. A PM szerint jövőre a költségvetés „megmenekül” több, az idei évben jelentkező egyszeri kiadástól, és szigorítás várható a kiadási sorokon is. Emellett az inflációval párhuzamosan csökkenő kamatterhek a kiadások mérséklődését eredményezhetik. A jövő év mérlegét ezzel együtt ronthatják az idei béremelések áthúzódó hatásai. A fiskális politika még nagyon sok meglepetést tartogathat: a láthatóan elavult célszámokon kívül a PM semmit sem árult el eddig a konkrét tervekről, a jövő évi költségvetés irányszámai feltehetően csak az önkormányzati választások után kerülnek elő. A folyó fizetési mérlegben nem ennyire aggasztóak a tendenciák, ám itt is folyamatos egyenlegromlás figyelhető meg. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint az első nyolc havi deficit meghaladta a kétmilliárd eurót, aminek tükrében éves szinten hárommillárd euró körüli deficitre lehet számítani. A hazai gazdaságkutatók prognózisa szerint jövőre folytatódnak az idei tendenciák, és az ideivel azonos, hárommilliárd eurós hiány várható.
*
Medgyessy Péter szerint jövőre csökkentik a költségvetés jelentős hiányát, mivel a szigorúbb fiskális politika monetáris téren enyhítést eredményez, ami erősíti a gazdasági növekedést. A miniszterelnök a Reutersnek elmondta: ha jövőre sikerül mérsékelni az állami szektor deficitjét és a kormány folytatja a jegybank inflációs céljának a támogatását, lehetőség nyílik a kamatok csökkentésére. A miniszterelnök hangsúlyozta: nem egyoldalú lépést vár a Magyar Nemzeti Banktól: „A jegybank és a kormány harmonikus közös politikájával megteremthetőek azok a feltételek, amikor a kamatok valóban hozzájárulnak a gazdaság élénküléséhez.” A miniszterelnök megismételte: a jövő évi költségvetési hiány a GDP 4,5 százalékára csökken az idei valamivel hat százalék felettiről. Kizárta egy Bokros-csomaghoz hasonló újabb rendkívüli intézkedéssorozat lehetőségét, de jövőre óvatos bérpolitikát helyezett kilátásba. Elmondta: 2003-ban tovább mérséklődik az infláció, és elérhetőnek tartja a jegybankkal közösen kialakított jövő év végi 4,5 százalékos inflációs célt. Úgy vélte: jövőre négy százalékkal nő a magyar hazai össztermék, az idei 3,0–3,5 százalék után – közölte az MTI.
***
A kutatóintézetek és a kormány makrogazdasági prognózisai 2002-re
GDP-növekedés % Beruházás Infláció % Államháztartás Export % Import %
változása % hiánya a GDP %-ában
Kormány 3,5-4 4-6 5,5 –5,5-6 8-10 10-12
Ecostat 3,2-3,4 6-6,2 5,5-5,7 –5 6,7 9,0
Pénzügykutató 3,4 6 5,3 –7 5,5 5,5
Kopint-Datorg 3,5 5-6 5,4 –6,8 6,5 8,7
GKI 3,2 5,0 5,2 –6,5 6,0 7,0
Forrás: Kutatóintézetek, saját gyűjtés
Villámárvizek lehetetlenítik el az élet normális működését országszerte + videók
