EU: feltétel az „új”alkotmány

Tegnap nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást célzó javaslatát. A tervezet érinti a választójogi törvényt, valamint a jogalkotói, a végrehajtói és bírói hatáskör módosulását eredményezi. Az alaptörvény módosítása után a nem magyar állampolgárokra is vonatkoznak majd a hazai közteher-viselési szabályok. Az előterjesztés ugyanakkor megváltoztatná a Magyar Nemzeti Bank státusát.

Az alkotmánymódosításra azért van szükség, mert Magyarország olyan nemzetközi szervezethez csatlakozik, amelyben a tagállamok néhány alapvető hatáskörüket részben közösen gyakorolják az unióval, illetve a többi tagállammal. Ez a közös hatáskörgyakorlás elsősorban a jogalkotói, végrehajtói és bírói hatásköröket érinti. A magyar alkotmány nem tartalmaz előírásokat arra nézve, hogy egyes hatáskörök átengedése milyen feltételekkel történhet, ezért az alaptörvényt alkalmassá kell tenni a csatlakozásra, vagyis lehetővé kell tenni az alapvető alkotmányos hatáskörök gyakorlásának átengedését az EU részére.
A nemzeti jog nem akadályozhatja a közösségi jog érvényesülését, alkalmazását, valamint nem alkotható ezzel ellentétes nemzeti jogszabály. A közösségi joggal ellentétes helyi jogszabály alkalmazásától az eljáró nemzeti bírónak el kell tekintenie, azt nem alkalmazhatja, illetőleg az azzal ellentétes rendelkezést a jogalkotónak hatályon kívül kell helyeznie. A közösségi törvények a nemzeti joganyag szerves részei, amelyet a tagállamok az Európai Bíróság ítéletének figyelembevételével kötelesek alkalmazni.
A tervezet szerint az Európai Unió állampolgárainak biztosítani kell azt a jogot, hogy választóként részt vehessenek, illetve jelöltethessék magukat a helyi önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokon abban a tagállamban, amelyben lakóhellyel rendelkeznek akkor is, ha az adott országnak nem állampolgárai. Ezért az alkotmánymódosítás e körben biztosítaná az uniós polgárok választójogát, ugyanakkor a magyar állampolgárokat is feljogosítja az európai parlamenti választásokon való részvételre. Mindez a magyar választójog kiterjesztését jelenti. Mivel a közösségi jog nem zárja ki, hogy a közhivatalok viselése állampolgársághoz kötött legyen, ezért az alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy az uniós polgár önkormányzati képviselővé választható, de polgármesterré vagy megyei közgyűlés elnökévé nem.
A tervezet az alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti: az Európai Unióhoz történő csatlakozás után – a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása következtében – a magyar állampolgárokkal és a hazai vállalkozásokkal azonos módon fogja terhelni a közteherviselési kötelezettség a hazánkban jövedelmet szerző uniós állampolgárokat és vállalkozásokat is. A hatályos alkotmány csak a magyar állampolgárok közteher-viselési kötelezettségét rögzíti.
A tervezet a köztársasági elnök feladatkörét kibővíti az európai parlamenti választások magyarországi időpontjának kitűzésével, ugyanis az unió csak a választás hónapját határozza meg. A javaslat a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó alkotmánybeli rendelkezéseket összhangba hozza az előző kormányzati ciklusban az európai közösségi jog követelményeinek megfelelően módosított jegybanktörvénnyel. A tervezet biztosítaná az MNB elnöke részére a jogalkotási jogot. A javaslat szerint az MNB elnöke rendeletet adhatna ki, amely a törvénnyel nem lehet ellentétes. A jegybank elnökének jelenleg is lehetősége van jegybanki rendelkezés kibocsátására, ez azonban nem minősült jogszabálynak, csak az állami irányítás egyéb jogi eszközének.
A tervek szerint az alkotmánymódosítás rendezi az európai uniós csatlakozáshoz szükséges népszavazás kérdéskörét is, és kimondja, hogy az erre irányuló referendum megtartása kötelező, ami egyben azt is jelenti, hogy – mivel ügydöntő voksolásról van szó – annak eredménye az Országgyűlésre kötelező. A tervezett módosítás meghatározza, hogy a népszavazáson a következő kérdést tennék fel: „Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja legyen?” A javaslat szerint a népszavazás időpontja 2003. március 15. lenne.
A csatlakozási klauzula az alkotmánymódosítás kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba, és azonnal hatályosak lennének azok a rendelkezések is, amelyek már ma is alkalmazhatók vagy szükségesek. Ugyanakkor minden más rendelkezés csak az Európai Unióhoz történt csatlakozás tényleges időpontjától, vagyis a csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától, várhatóan 2004. január 1-jétől lesz hatályos.