Havanna nyitna az Egyesült Államok felé

Havanna kész tárgyalni az amerikai kapcsolatokról abban az esetben, ha ehhez nem támasztanak feltételeket – jelentette ki lapunknak adott interjújában a szigetország külügyminiszter-helyettese. Angel Dalmau cáfolta azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint Kuba biológiai fegyvereket állítana elő.

Múlt szombaton Fidel Castro amerikai üzletemberekkel találkozott egy élelmiszer-ipari kiállításon Havannában. Akkor az elnök azt mondta: Kuba és az Egyesült Államok szomszédos országok, jobb lenne a kölcsönös barátság. Mit jelent ez? Havanna végérvényesen az amerikai nyitás mellett kötelezte el magát?
– Amit Fidel Castro a múlt hét végén mondott, az mindig is a kubai kormány álláspontja volt. Nem azért nincsenek rendezett kapcsolataink az Egyesült Államokkal, mert Kuba ezt nem akarja, hanem azért, mert az amerikai kormány ezt lehetetlenné tette. Az Egyesült Államok több alkalommal és többféle módon támadta Kubát, mi azonban soha nem támadtuk meg az Egyesült Államokat. Ezenkívül Amerika fenntartja a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádját Kubával szemben – már több mint negyven éve. Kuba egyébként kész tárgyalni az amerikai kapcsolatokról – abban az esetben, ha ehhez nem támasztanak feltételeket. Az Egyesült Államok ugyanis azt mondja, hogy csak akkor tárgyal, ha megváltozik a kubai politikai rendszer, és távoznak a jelenlegi vezetők.
– Ezek szerint Kuba nem hajlandó erre?
– Hát persze hogy nem! Ez körülbelül olyan lenne, mint ha Kuba azt követelné az Egyesült Államoktól: ugyan változtassa már meg a gazdasági rendszerét ahhoz, hogy Kubával kapcsolatokat tarthasson fenn. Mi ugyanúgy nemzetnek érezzük magunkat, és ugyanolyan jogaink vannak, mint az Egyesült Államok. Szerencsére Kuba azon kevés országok közé tartozik, amelyek nem kényszerülnek arra, hogy egy döntés meghozatalánál először Washingtonra tekintsenek. Ha mégis odapillantunk, akkor is csak azért, hogy az ellenkezőjét tegyük annak, mint amit ők akarnak.
– Mit gondol, milyen politikai és gazdasági lépésekre lenne szükség – mindkét fél részéről –, hogy normalizálódjanak a két ország kapcsolatai?
– Az amerikai kongresszuson és szenátuson belül már létrejött egy lobbi. Eme érdekcsoport tagjai felismerték, hogy az a Kuba-politika, amelyet Washington idáig gyakorolt, csődöt mondott, és változásra van szükség. Kubától az Egyesült Államok azt követeli, hogy alakítsa át politikai-gazdasági-társadalmi rendszerét. Ismétlem, ez nem tárgyalási téma.
– Sokasodnak azok a vélemények, amelyek szerint társadalmi robbanás fenyegeti Kubát, elsősorban a szaporodó gazdasági gondok miatt. Milyen gyógyírt kínálnak e problémákra?
– Az igaz, hogy a gazdaság helyzete távolról sem olyan, mint amilyennek szeretnénk. Ha azonban Kuba gazdasági helyzetét öszszehasonlítjuk a latin-amerikai országok többségének helyzetével, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a kubai nemzetgazdaság jobban áll, mint azokban az országokban. Teljesen hamis és álszent, ahogyan a kubai gazdaság jelenlegi helyzetét le szokták festeni. A kilencvenes évek gazdasága vitathatatlanul borzalmas volt, ez azonban már mögöttünk van. Nem állunk rosszabbul, mint mások, és azt mondanám, hogy sok szempontból jobbak is vagyunk.
– A nemzetközi politika homlokterébe az utóbbi időben főként az Irak elleni háború került. Milyen álláspontot képvisel Kuba egy Bagdad ellen irányuló – és sokak szerint már küszöbönálló – katonai akciót illetően?
– Kuba álláspontját nagyrészt meghatározza az a felfogás, amely szerint a világon a legrosszabb az, amikor egyetlenegy nemzet kényszeríti rá álláspontját a világ többi részére. Bush elnök és alelnöke úgy véli, nem feltétlenül szükséges, hogy az Egyesült Államoknak bizonyítékai legynek arról, hogy egy ország tömegpusztító fegyvereket állít elő. Azt mondják, nekik elég a saját meggyőződésük. Sokkal inkább aggaszt azonban bennünket, hogy Európa és mindenekelőtt az Európai Unió – amely nem ért egyet ezzel az invázióval – nem képes arra, hogy szembeszálljon az amerikai akcióval.
– Korábban az amerikaiak azzal vádolták Kubát, hogy biológiai fegyvereket gyárt, illetve olyan technológiát exportál más országokba, amely alkalmas biológiai fegyverek előállítására. Mit tud ezekre a vádakra felhozni?
– Azt mondhatom, hogy Kubának volt képessége, kapacitása arra, hogy megbirkózzék azokkal a biológiai fegyverekkel, amelyekkel az Amerikai Egyesült Államok okozott károkat Kubának. Több alkalommal tönkretették a dohányültetvényeinket, egy alkalommal pedig a teljes sertésállományt. Ez bizonyított. Ha valaki azt állítja, hogy Kuba ilyen fegyvereket gyárt, az a legnagyobb őrültség, és teljes tudatlanságra vall országunkat illetően. Ha valaki ilyet mond, az egyszerűen nem ismeri Kubát.