Trump a földbe döngölte Von der Leyent

A Washington és Brüsszel között megkötött kereskedelmi egyezség egyértelműen az USA érdekeit helyezi előtérbe. Donald Trump komoly előnyökhöz juttatta Amerikát a megállapodással, és nem csupán az európai árukra kivetett vámok révén. Tóth Máté energiajogász nyilatkozott a kereskedelmi megállapodás kapcsán és hangsúlyozta, hogy az EU olyan jogilag megkérdőjelezhető kötelezettségeket vállalt, amelyeknek hosszú távon súlyos következményei lehetnek.

Von der Leyen hiába nevezte nagyszerűnek a megállapodást Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

750 milliárd – de honnan lesz erre pénz?

Az elemző kitért arra is, hogy talány, milyen forrásból szeretné ezt az összeget az Európai Unió kifizetni. Az Európai Unió recesszióban van, jelenleg is hitelből finanszíroz egy csomó mindent, és erre az új vállalásra nincsen forrás. Ráadásul az EU egyszerre kíván több dologba is belekezdeni: elektrifikáció, zöldprogram, hadiipar, Ukrajna támogatása, Ukrajna EU-tagsága. 

Felénk a Kiskunságban van egy mondás, egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Az EU viszont egész ménest akar a céljai tekintetében, ez a ménes széttart, és igazából egynek a megüléséhez sincsen elégséges ülepe 

– emelte ki.

Az ár jogi értelemben is hatalmas

Az energiajogász hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 194. cikke egyszerűen nem teszi lehetővé mindazt, amiben Trump és Von de Leyen megállapodott, mivel az energiabeszerzések, a forrásoldal meghatározása tagállami hatáskör. Az EU joga további erózióját sejteti tehát ez a brüsszeli ígéret és azt, hogyan akarják a világos EU jogi rendelkezéseket megkerülni, vagyis a saját jogukat hajlítani. 

Ez nagy baj, hiszen az EU-jogrend megbízhatósága így is súlyosan megrendült már, elég a politikai okból visszatartott forrásokra vagy az egyhangúságot igénylő döntéshozatal önkényes megkerülésére gondolni, ami most is történik az orosz gázról való leválás EU-s vágyálma érdekében

– mondta. Vagy akár az uniós jog alapjait jelentű úgynevezett „négy szabadság” elvének sérelmére a Talgo-botránytől (tőkeáramlás szabadsága) a schengeni határok német, majd lengyel felfüggesztéséig (személyek, áruk szabad áramlása).

Brüsszel energiavásárlási ígéretével akad más baj is

Tóth Máté kitért arra a brüsszeli ígéret kapcsán arra, hogy nem az EU vásárolna, hanem a tagállamai, sőt a tagállamok piaci cégei. Bizonytalan, hogyan kényszerítik rá a cégekre ezt a politikai döntést. Ez vagy teljes hátraarcot jelent a szabadpiactól az állami oligopol vállalatok felé, vagy sötét háttéralkukat, lobbit, a vállalati szektor és a politika még nagyobb összefonódását. Elmondása szerint ha az előbbi történik, akkor az elmúlt húsz év energiapolitikai irányvonalát dobja ki az unió három földgázszabályozási jogszabálycsomaggal együtt, amikhez a tagállamok igazodtak. 

Szerintem azonban az utóbbi várható, még erősebb ipari lobbit, még átláthatatlanabb érdekérvényesítést és még fonákabb EU-s működést eredményezve

– fejtette ki álláspontját. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy három évre 750 milliárdos energiavásárlásról, vagyis évi 250 milliárdos új tételről beszélünk, amivel szemben az EU hatszázmilliárd dollárral növeli az Egyesült Államokba irányuló beruházásait. Ez röviden azt jelenti, hogy az EU adná a pénzt Amerikának ahhoz, hogy Amerika még több palaolajat és palagázt termeljen ki, amit aztán az EU készségesen meg is vesz, jó drágán. Ez a félperifériákra jellemző alárendelődés a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Végül az is aggasztó a jogász álláspontja szerint, hogy mindez hogyan viszonyul az EU deklarált elektrifikációs terveihez, az úgynevezett RePower EU-hoz, amiben pont kevesebb gázt meg olajat vizionálna az EU. 

Én ugyan nem siratom ezt a tervet, ám a saját szempontjából tanulságos, hogy ezt is fel kell tehát adnia Brüsszelnek, ami teljes kapitulációt sejtet a korábbi célokhoz képest

– fejtette ki. Még tisztábban látszik, hogy miképpen viszonyul mindez az orosz leváláshoz: a jogellenesen, az egyhangú döntéshozatalt is megkerülve keresztülerőszakolni kívánt kötelező tagállami leválás az orosz energiahordozókról ezek szerint egyidejűleg fog történni egy kötelező 750 milliárdos amerikai energiabeszerzéssel. 

Az energiaháború csatáját Európa felett ezzel Amerika nyeri. Ez nem kérdés. Ahogy az sem, ki veszít. Nem az oroszok, hanem Európa

– zárta sorait Tóth Máté energiajogász.

Borítókép: Von der Leyen hiába nevezte nagyszerűnek a megállapodást (Fotó: AFP)