Hollandia vétózna?

Hírösszefoglaló
2002. 10. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hollandia vétót emelhet az Európai Unió keleti bővítésével szemben, ha a csatlakozásnak előreláthatóan negatív hatásai lennének az országra. Herman Heinsbroek holland gazdasági miniszter nyilatkozott így, jelezve, hogy a PFL (Pim Fortuyn Lista – jobboldali populista párt) nyúlhat a vétó eszközéhez. A PFL politikusa az Algemen Dagblad holland napilap hasábjain azt fejtegette, hogy az EU 10 tagjelölt állammal történő bővítésének feltétlenül együtt kell járnia a közös mezőgazdasági politika reformjával. Mindamellett a háromtagú kormánykoalíció két tagja is, a PFL és a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért is kifejezte tartózkodását három csatlakozni kívánó ország, Lengyelország, Szlovákia és Lettország uniós felvételét illetően.
Günter Verheugen bővítési biztos ugyanakkor a francia Le Soirban megjelent interjújában azt állította, hogy ez lesz az Európai Unió történetének legjobban előkészített bővítése. „A politikai, a pénzügyi és a gazdasági kockázatokat nem lehet kizárni, de ezek még nagyobbak lennének a bővítés nélkül” – mondta az Európai Bizottság illetékese. Egyúttal tagadta, hogy a tíz ország felvétele a világ keletkezésének ősrobbanásához hasonló megrázkódtatást jelentene az EU 15 mai tagja számára.
Ugyanakkor már a bővítés határait kezdte felrajzolni az Európai Bizottság elnöke. Romano Prodi szerint Oroszország, Ukrajna és a Földközi-tenger déli partvidékén lévő országok, köztük Izrael, sohasem válhatnak az Európai Unió tagjává. Egyes európai vezetők és biztosok magánbeszélgetéseken nem rejtik véka alá azt sem, hogy (a hivatalos tagjelölt) Törökország sohasem juthat be a tömbbe. Prodi szerint a Balkán más kérdés. „A Balkánnak óhatatlanul az európai család részévé kell válnia, a kérdés csupán a menetrend” – fejtegette az Európai Bizottság elnöke.
***
Mennyit ér az ír igen? A Financial Times szerint van „B” terv arra az esetre, ha az írek a szombaton tartandó második népszavazáson is nemet mondanak a nizzai szerződésre, sőt „C”, és valószínűleg „D” terv is van. Ugyanakkor Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa mindeddig következetesen és nyomatékosan cáfolta ilyen alternatív elképzelések létét egy második elutasítás esetére. Az ír fogadóirodák mindenesetre hétfőn már némileg megnyugtatták a felborzolt brüsszeli idegeket. „Dublinban most 9:4-hez adják az igen szavazatok győzelmének az esélyét, és úgy gondolom, a fogadóirodák – különösen Írországban – sokkal megbízhatóbbak, mint a közvélemény-kutatások” – nyilatkozta Verheugen. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.