Katasztrofális a kémények állapota

Magyarországon több mint ötmillió kémény található a házakon, amelyekből hatszázezer működik a fővárosban. Több tízezer kéményt a lehető legrövidebb idő alatt fel kellene újítani, ugyanis szakértők szerint nagyon sok életveszélyes műszaki állapotban van. A kerületek közül legaggasztóbb a helyzet a Terézvárosban, ahol a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (Fökétüsz) bejelentések alapján megállapította: az előző években még megfelelőnek nyilvánított kémények zöme mára veszélyessé vált. A társasházakban a cég sok tulajdonos elérhetetlensége miatt nem tud hatékony vizsgálatokat végezni.

A Fökétüsz illetékesei azt tervezik, hogy indítványt nyújtanak be a Belügyminisztériumnak arról, hogy a kéményseprők hatóságilag ellenőrizhessék a gázkészülékeket is a szén-monoxid-mérgezések megelőzése érdekében, az önkormányzatok pedig büntetést szabhassanak ki a hanyag tulajdonosokra. Sokan ugyanis be sem engedik lakásukba a kéményseprőket, akik minden évben ellenőrzik a füstelvezetőket. A gázkémény korróziója pedig veszélyes, főleg hogy az új kémények 1-2 éven belül tönkremehetnek, a lehulló habarcstörmelék pedig eldugíthatja a kéményt, amit a tüzelőberendezés nem „érzékel”. Ez ellen a kémények utólagos saválló béléscsövezésével, saválló anyaggal való belső vakolással lehet védekezni. A korróziót elsősorban saválló, hőszigetelt kémények építésével és megfelelő méretezéssel lehet megelőzni – tudtuk meg a Fökétüsz munkatársától.
Terézvárosban az elmúlt egy évben szinte mindennap bejelentettek újabb és újabb veszélyes kéménycsoportokat, amelynek rendbetétele nem várhat tovább. Bódiné Szabó Edit, a VI. kerületi polgármesteri hivatal építészeti irodájának vezetője lapunknak elmondta, hogy a Fökétüsz munkatársai minden évben felmérték a kerület kéményeinek állapotát, és az idei évtől eltekintve mindig a kémények szabályszerű működéséről számoltak be. Idén azonban megváltozott a helyzet, és olyan mennyiségű bejelentést kapnak a kémények rossz és életveszélyes állapotáról, amely fölött az önkormányzat értetlenül áll. A kerületi lakók nagy része ráadásul nyugdíjas, és alig vagy egyáltalán nem tudják előteremteni a kéményfelújításokhoz szükséges pénzt. Az önkormányzatnak pedig kötelessége értesíteni a tulajdonosi közösséget, hogy hatvan napon belül hozzák helyre kéményt, és amennyiben erre nem kerül sor, kénytelen őket határozatban felszólítani.
A Fökétüsz illetékese lapunknak elmondta, hogy Budapest hatszázezer kéményének kilencven százalékát gázfűtéshez használják elsősorban. Azonban több tízezer azoknak a kéményeknek a száma, amelyet rendbe kéne hozni, a lehető legrövidebb idő alatt. A legtöbb kémény azonban nem konkrétan egy lakáshoz tartozik, hanem egy egész társasházhoz, ezért ezek karbantartása a társasházak közös érdeke kell, hogy legyen.
– A kéményekben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként körülbelül 15-16 Celzius-fokot.

A füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, amely 50–70 Celsius-fok között elkezd intenzíven kicsapódni. Az így keletkező folyadék savas kémhatású. A hőszigetelés nélküli kéményeket azonban nem a csapadék, hanem a hideg falakon a füstgázból lecsapódó nedvesség teszi tönkre. A gázkészülék általában nem kormol, de amennyiben igen, azonnal ki kell a kéményt tisztítani. A gázkészülékek ugyanis 100–150 Celsius-fokos füstgázt termelnek, amelyet a huzatmegszakítónál bekeveredő szoba-hőmérsékletű levegő lehűt egy kicsit, így a kéményben már csak 50–100 Celsius-fokos a füstgáz-levegő keverék. A füstgáz nagy része vízgőz, amelynek egy része száz fok alatt folyadékká alakul, amitől a kémény fala – különösen a kéményfej környékén – átnedvesedik. Ez a víz nem ugyanaz a víz, mint az eső. Az eső elvileg tiszta víz, a füstgázban lévő víz viszont a szintén füstgázban lévő szén-dioxiddal öszszekeveredve savas vízzé válik. Egy kéményen keresztül évente akár több tonna vízgőz is távozhat, míg ugyanabba a kéménybe jutó éves csapadék mennyisége kevesebb, mint tíz liter. A savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lép, s a vakolat és a téglák közti habarcs elporlik.