Kőszeg őrzi polgári identitását

Kőszeg városát a polgári identitás nagy tartalékának nevezi Básthy Tamás polgármester, akit az 1990-es választásokon még a helyi képviselő-testület választott meg polgármesternek, 1994 és 1998-ban pedig a lakosság bizalmából lett a város vezetője. Básthy Tamás, aki 1998-tól országgyűlési képviselő is, jelenleg a Fidesz–MDF– MKDSZ polgármesterjelöltje. Aki valójában nem kampányol az önkormányzati választások közeledtével, hanem csupán 12 évnyi polgármesterség után a korábban megkezdett munka folytatását ígéri.
– Sajátságos, a maga módján egyedülálló település Kőszeg. Gazdasági helyzete, földrajzi fekvése olyan, hogy csak Szombathely felől közelíthető meg, így valójában annak árnyékában élnek az itteniek, s a nagyváros megszűri a gazdasági lehetőségeiket is. Ráadásul Kőszeg egy kis hegykoszorúban fekszik, s a városnak arra sincs lehetősége, hogy egy zöldmezős beruházáshoz területet adjon – fejtette ki Básthy Tamás,.
Mint mondta: Kőszeg Vas megye első és egyetlen szabad királyi városaként polgári identitással és lokálpatrionizmussal élte meg a múltat, s a mai napokat is. A polgári mentalitás génbankja volt akkor is, amikor évszázadok alatt 5,5-6 ezres lakossága 12 ezresre nőtt. Sajnos elmondható, hogy a letűnt rendszert egyértelműen kárvallottként élték meg. Az ötvenes években a szombathelyi tanárképző főiskola elődje még Kőszegen működött, de a képzést áthelyezték, időközben pedig megszűnt a bíróság és a kórház is, s az elmúlt évtizedben a több ezer főt foglalkoztató textilipari üzemek is bezárták kapuikat.
Básthy Tamás szerint az, aki Kőszegre érkezik és kevés időt tölt a településen, kedvezően vélekedik a városról, élvezi a belváros és a várnegyed szépségét, a jó klímát, a környékbeli csodálatos erdőket. Ám aki itt él, az látja a korlátokat: a rendkívül nehéz helyzetben lévő helyi gazdaságot, amely már majdnem csak a külföldieknek végzett bérmunkára szorítkozik, s a település szépítéséért tett fáradozásokat.
Az ország egyik legnagyobb műemlékegyüttese Kőszegen található, amely a nyolcvanas évek közepe óta a nemzeti örökség része. A város szépítésében jelentős volt az elmúlt négy év, hiszen a belváros rekonstrukciója a Széchenyi-terv segítségével folytatódott. Nem csak külső csinosításról van szó, hiszen a műemlékvédelmi előírások betartásával a több mint százéves közműrendszert is cserélni kellett.
Arra a kérdésre, hogy a Széchenyi-program mennyiben jelentett más területeken is kapaszkodót a városnak, a polgármester úgy válaszolt: több vonatkozásban is, hiszen beindítottak egy új bérlakásépítési programot is.
– Az első tíz lakást átadtuk, további 51 lakás pályázata folyamatban van. Megvásároltuk a volt határőrlaktanyát, s a közművesítéséhez is jelentős támogatást kaptunk a Széchenyi-terv pályázati alapjából. Ugyanakkor a városban több magánprogram is támogatásban részesült – tette hozzá Básthy Tamás. Kiemelte, hogy Kőszeg nemzeti érték, amelyet politikasemlegesen kell fejleszteni.
Kőszeg polgármestere, aki tizenkét éve irányítja a várost, nem kíván politikai kampányt folytatni az önkormányzati választásig. – Úgy gondolom, hogy Kőszegen az általunk megkezdett munka folytatódhat, s a város olyan maradhat, amelyet az itt élők, illetve az ide érkezők szeretnek. Ez pedig nemcsak négyzetméterekben, folyóméterekben és milliókban mérhető, hanem sokkal inkább abban, hogy hogyan éljük meg a kőszegiségünket, hogyan fordulunk az ideérkezők felé, mennyire vagyunk nyitottak egymással, s hogy működnek-e a becsületkasszák a kapualjakban, azaz fizetnek-e még a porták elé kirakott zöldségért és gyümölcsért – tette hozzá végezetül a kőszegi polgármester.