Ismét szavaznak az írek a nizzai szerződésről, amelyet alapfeltételnek tartanak a szakemberek az Európai Unió kibővítéséhez. A voksolás előtt általános idegesség lett úrrá a kontinens országain: mi lesz, ha a tavaly júniusi népszavazás után a mostani, szombati referendumon is nemet mondanak az írek. Bertie Ahern kormányfő kampányzáró beszédében arra emlékeztette honfitársait, hogy 24 európai ország 480 millió lakója várja a döntésüket.
A legutolsó közvélemény-kutatás adatai szerint a szombaton szavazni készülők közül 42 százalék volt az igen, 29 százalék a nem, és 29 százalék a még bizonytalanok aránya. Mint emlékezetes, a tavalyi voksolás előtt közvetlenül szintén igenre állt a zászló, ám végül általános meglepetésre nem lett belőle. Elemzők egyetértenek abban, hogy ha ismét elvetik a nizzai szerződést az írek, akkor nem lesznek biztosítva a jogi és intézményes keretek a tervek szerint 2004-től 25 tagúra bővülő Európai Unió hatékony működésére. Ha igent mondanak, még akkor sem vehető biztosra a bővítés, hiszen a közösség tagjai változatlanul adósak a mindent meghatározó döntéssel az új tagok belépésének finanszírozásáról. A holland kormányválság kirobbanása arra utal, hogy ennek meghozatala még egy ír igennel sem ígérkezik könnyűnek.
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen
