Magyar tőkeáramlás a környező országokba

Új pályázatot hirdetett tegnap a román kormány az ottani kereskedelmi bank, a Banca Comerciala Romana (BCR) privatizációjára. Szeptemberig ugyanis csak három pályázó – a magyar OTP Bank Rt. párban a Bank Austria Creditanstalttal és a francia Eulia pénzintézet – jelentkezett a román bankrendszer „büszkeségére”, ami komoly csalódást okozott a kormánynak. Kezdetben – amint azt korábban is írtuk – a hivatalos politikai retorika is komoly magyarellenességgel reagált a privatizációs fiaskóra, végül azonban az összes jelentkező kérelmét elutasítva új pályázattal rukkoltak elő.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban jószerével csak 1998-tól mérhető komoly magyar tőkeáramlás a régióba, s az is nagyrészt négy vállalatnak, a Molnak, a Matávnak, az OTP-nek és a Danubius Rt.-nek köszönhető. A tőkeexportot az állam is ösztönzi. Az e célra alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.-nek viszont olyan csekély a tőkeereje, hogy a komoly vállalatok inkább kihagyják tőkeexportjuk során a maximálisan igénybe vehető háromszázmillió forintos állami lehetőséget. A Corvinus ugyanis alig 2,5 milliárd forintos alaptőkével rendelkezik, szemben az optimálisnak mondható hatmilliárddal.
*
Főként Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Oroszország és Horvátország együttese alkotja a Corvinus Nemzetközi Befektetési (Corvinus) Rt. célterületét, éppen azok az országok, amelyekbe az elmúlt években a legnagyobb hazai cégek között számon tartott Mol Rt., BorsodChem Rt., Matáv Rt., Richter Rt., Danubius Rt., OTP Bank Rt. jelentős összegeket helyezett ki cégfelvásárlások vagy közvetlen fejlesztési beruházások révén. S noha 2002 elején – a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján – a térségben megjelenő magyar működőtőke értéke elérte a 2,5 milliárd dollárt (nagyjából a 650 milliárd forintot), ebből alig 1,3 milliárddal részesült a Corvinus Rt. A felsorolt cégek közül csak az idegenforgalmi szakterületen tevékenykedő Danubius Rt. vette igénybe a Corvinus Rt. együttműködését a szovátafürdői szállodakomplexum megvásárlásakor, igaz, ez esetben a Corvinus túllépte a részéről átlagosnak mondható háromszázmillió forintos befektetési összeget.
Farmasi Attila, a Corvinus Rt. vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva azt mondta: a hazai nagy cégek akvizícióinak értékét tekintve elenyésző az a részhányad, amellyel a Corvinus Rt. részt tudna vállalni a befektetésekben. A vezérigazgató-helyettes szerint az optimális tőkeigénye az állami befektetésösztönzőnek – a hasonszőrű európai intézményeket alapul vége – legalább hatmilliárd forint körüli összeg lenne, szemben a jelenlegi 2,5 milliárd forintos alaptőkével. Éppen ezért a nagy társaságok mellőzik a Corvinust. Viszont a kis- és a közepes vállalkozások számára komoly lehetőségeket képes biztosítani az állam tulajdonában álló befektetési részvénytársaság.
Jelen pillanatban az OTP Bank Rt. és Mol Rt. folytatja a legerőteljesebb terjeszkedési politikát. Az OTP nem régen vásárolta fel a szlovák IRB pénzintézetet, majd ezek után „csapott le” a román BCR-re, amelynek privatizációjára – a megfelelő számú jelentkezők elmaradása miatt és a pályázók törvénytelen magatartásának indokával – új pályázatot hirdetett ki a bukaresti kormány. A Mol Szlovákiai akvizíciója után Horvátországot vette célkeresztbe. Csöndesebben, de ugyanebben a régióban terjeszkedik a Danubius Rt. is, eddig cseh, szlovák és román szállodaipari komplexumokat tudhat magáénak.
Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, a Matáv Rt., a maga nemében úttörő szerepet tölt be, hiszen az általa vezetett konzorcium 2001 januárjában szerzett többségi tulajdont Macedónia vezető távközlési cégében, a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) AD-ben. A konzorcium – amelyben a Matávnak 86,5 százalékos részesedése volt – 343,3 millió eurót fizetett a MakTel 51 százalékáért. Piaci elemzők szerint a Matáv éppen a megfelelő időben hajtott végre beruházást a délkelet-európai térségben, ugyanis igen erőteljes növekedés indult meg, főként a mobil-, a bérelt vonali és az internetes piacon.
A MakTel 2000 végén 507 ezer vezetékes, 100 ezer mobil- és tízezer internet-előfizetővel rendelkezett az országban, a társaság éves árbevétele a privatizáció előtt 201 millió euró, nettó eredménye pedig 47 millió euró volt. A macedón vállalat bevételei 2001-ben – az előzetes várakozásnak megfelelően – húsz százalékkal emelkedtek, ami a Matáv eredményességét is meghatározta. A MakTel bevétele tavaly év végére 60 milliárd forintra nőtt, és minden üzletágban gyarapodott az előfizetői szám. A cégnek 550 ezer vezetékes-ügyfele volt 2001 végén. Minden elemzői várakozást felülmúlt a mobilüzletág növekedése, ugyanis az ügyfélbázis százról 221 ezerre emelkedett egy év alatt. Az internetezők száma 21 700 volt.
A társaság bevételei 2002 első negyedévében 35,3 százalékkal, az első hat hónapban pedig 18,9 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a jelentős beruházások miatt a működési költségek is számottevően nőttek. A fejlesztéseket kizárólag a MakTel bevételeiből finanszírozza a Matáv.
***
Románia a favorit. Ami a vállalatok alapításának gyakoriságát illeti, a hazai cégek Romániát preferálják a szomszédos államok közül. Ma már több mint háromezer tisztán magyar vagy magyar–román vegyesvállalat működik a határon túl. A legnagyobb közvetlen tőkebefektetők között a Molt, a Zalakerámiát, a Dunapackot, a TVK Rt.-t és a Danubius–Corvinus cégpáros dominanciája alatt működő Salina Rt.-t tartják számon.