Medgyessy hangot vált a csatlakozás ügyében

Annak ellenére, hogy a Fidesz frakcióvezetőjének aláírása is szerepel a szeptember végén született, Magyarország EU-csatlakozásával összefüggő, a belpolitikai menetrendet (alkotmánymódosítás, majd ügydöntő népszavazás) is rögzítő együttműködési megállapodáson, Medgyessy Péter kormányfő – két héttel az önkormányzati választások előtt – éles hangú nyilatkozatokban üzent az ellenzéki pártnak.

– Nem hagyom, hogy zsaroljon vagy diktáljon bárki, és akadályokat gördítsen EU-csatlakozásunk elé – jelentette ki a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban a miniszterelnök.
Fontos, hogy a négy parlamenti párt egyetért a csatlakozás céljait és a felkészülés legfontosabb pontjait illetően – ezt Kovács László külügyminiszter mondta alig két hete, röviddel azután, hogy a kormány, valamint a négy parlamenti párt képviselői megegyeztek az európai uniós csatlakozáshoz szükséges együttműködésről. Az Országgyűlés európai integrációs bizottságának alakuló ülésén elfogadott közös nyilatkozatot a külügyi tárca vezetője mellett kézjegyével látta el Lendvai Ildikó szocialista, Kuncze Gábor szabad demokrata frakcióvezető, valamint Áder János, a Fidesz és Balsai István, az MDF képviselőcsoportjának első embere.
Az ügy előzménye, hogy Orbán Viktor volt kormányfő kijelentette: a hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatos alkotmánymódosítás megszavazásához az ellenzéknek garanciát kell kérnie egyebek között a kisvállalkozások támogatására, a földtörvény visszamódosítására és a jövőre tervezett, 3 százalékosnál nagyobb béremelésre. Hozzátette: ha a kormány a felsoroltakat nem adja meg, nem tudnak hozzájárulni az alkotmány módosításához.
Az exkormányfő kijelentését nyilatkozatháború követte, majd a szeptember végén született megállapodásban már több – Orbán Viktor által hangoztatott – igényt is rögzítettek, így például a kis- és középvállalkozások és a mezőgazdasági termelők támogatására való törekvés fontosságát. A dokumentum arra szintén kitér, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításra az ügydöntő népszavazást megelőzően – az aláírók törekvései szerint – 2002. december 31-ig kell sort keríteni. Orbán Viktor előzetesen az aláírás feltételeként jelölte meg ezt is. Legutóbb a Fidesz alelnöke, Kövér László erősítette meg Matthias Platzeck brandenburgi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, hogy Magyarországon nincs olyan mérvadó politikai erő, amely az európai uniós csatlakozást ellenezné. Mint mondta, három kérdésben, a magyar közép- és kisvállalkozók támogatásában, az agrárium helyzetében és a bérek felzárkóztatásában van vita a Fidesz és a kormánypártok között. Kövér hangsúlyozta: a Fidesz sem ellenzi Magyarország uniós csatlakozását. Emlékeztetett rá: pártja kormányzási ideje alatt sikerült a tárgyalási fejezetek döntő részét lezárni az EU-val.
A kormány és a pártok által jegyzett nyilatkozat után két héttel Medgyessy a Magyar Hírlapban már úgy nyilatkozott: ha az ellenzék nem szavazza meg a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást, a kormány a néphez fordul, népszavazást kezdeményez.
– Nem hagyom, hogy zsaroljon vagy diktáljon bárki, és akadályokat gördítsen európai uniós csatlakozásunk elé. Ezek után döntsék el az ellenző politikusok, kívánnak-e a népakarattal szembefordulni. Ki kell derüljön, ki képviseli az ország érdekeit és hogy kit támogat az ország többsége – fogalmazott.