Meghosszabbítanák az V. közlekedési folyosót

A Trieszt–Budapest–Kijev–Moszkva tengelyen levő V. számú nemzetközi közlekedési folyosó keleti irányú meghosszabbítását és az eurázsiai közlekedési útvonalakkal történő összekapcsolását javasolták a Kijevben tartott nemzetközi közlekedési konferencia résztvevői.

Valamennyi érintett állam – Magyarország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország, Macedónia – közlekedési szaktárcáinak vezetői, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Bizottság és a Világbank képviselői is részt vettek a konferencián.
Ruppert László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, a magyar küldöttség vezetője az MTI-nek elmondta: a tanácskozás megerősítette azt a szándékot, hogy az V. folyosó fejlesztését az érintett tagországok nemcsak hogy fel kívánják gyorsítani, de nyugati és keleti irányban szeretnék kibővíteni: nyugaton Lisszabontól Spanyolországon és Dél-Franciaországon át, keleti irányban pedig a transzázsiai hálózattal összekötni. Hozzátette: amennyiben a két nagy szárazföldi, közúti, vasúti és részben tengeri hajózási lánc összekapcsolódik, Magyarország tranzitország szerepe – elsősorban a környezetbarát szállítási módot jelentő vasúti szállítás terén – felértékelődik, és a ma kapacitásfelesleggel rendelkező, folyamatosan fejlődő záhonyi logisztikai központot és szabadkereskedelmi övezetet is sokkal jobban ki lehet majd használni. Kiemelte: alapvetően magyar érdek, hogy az óriási piacot jelentő ukrán és orosz gazdaság dinamikusan fejlődjön, és a hagyományos kapcsolatokat felújítva jelentős gazdasági és szállítási növekedést lehet előre jelezni ebben az irányban – mondta a helyettes államtitkár. Ruppert a hazai fejlesztések között megemlítette többek között az M7-es autópálya újjáépített szakaszának novemberi átadását, illetve az újabb szakaszok 2003. évi építését, az M0-s autóút továbbépítését és bővítését, az M3-as folytatását az ukrán határig. Ukrajna is szeretné elkezdeni a gyorsforgalmi út építését Kijev és a magyar határ között. Ezért is fontos, hogy a Barabás, illetve Záhony határmetszéspontokat előbb jóváhagyják a kormányok. A hatástanulmányok készítése már megkezdődött, s ehhez magyar szakértőket kértek fel az ukránok.
Ázsia felől évente egymilliárd tonna áru érkezik Európába, az V. közlekedési folyosó azonban jelenleg kihasználatlan, mivel a legfontosabb szállítási útvonalak tőlünk északra haladnak, elsősorban a Moszkva–Breszt–Varsó–Berlin tengelyen. Hazánk az elmúlt években rengeteg pénzt fordított az V. folyosó fejlesztésére annak érdekében, hogy az ország földrajzi adottságait kihasználva versenyképes szolgáltatásokat nyújtsunk. A legnagyobb vasúti határállomás, illetve átrakóközpontként működő 84 négyzetkilométeres területen levő Záhony Port fejlesztésére az állam az utóbbi években hatmilliárd forintot költött, a beruházásokat az Európai Unió 2,5 millió euróval támogatta. A vasút fejlesztésében nagy előrelépés volt, hogy villamosították a Székesfehérvár–Boba közötti vonalat, a magyar határig pedig 2007-ig építik ki a felső vezetéket. Ezzel Záhonytól Bajánsenyéig, Gyékényesig vagy Murakeresztúrig villamos vontatással lehet majd közlekedni. A Magyarország és Szlovénia közötti új vasútvonalat 2001. júniusban adták át; a magyar szakasz 24 milliárdba került, az autópálya-fejlesztések értéke pedig eléri a 150 milliárd forintot.