Messze még az uniós állampolgárság

Közérthető és polgár közeli uniós alkotmányra van szükség – nyilatkozta lapunknak Czuczai Jenő, az Európai Jogakadémia alelnöke. Az európai alkotmány vázlatát, amely egyebek között felveti a kettős – nemzeti és európai – állampolgárság lehetőségét is, Valéry Giscard d’Estaing, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöke hétfőn mutatta be Brüsszelben.

Nem először merült fel a kettős állampolgárság lehetősége, hiszen már a maastrichti szerződés bevezette az uniós polgárság intézményét – közölte Czuczai Jenő. Az előkészítő munkálatok során felvetődött, hogy kettős állampolgársága legyen a tagállamok állampolgárainak, ám ezt két ok miatt is elvetették: az alapszerződésben ma is benne van, hogy az uniós polgárság intézménye nem érinti a tagállami állampolgárság intézményét. Ez az intézkedés bizonyos tagállamok részéről a nemzeti önazonosságot védi. Ezenkívül az uniós állampolgárság és a kettős állampolgárság bevezetése a föderális Európa felé történő elmozdulást jelentené, amely nem váltja ki valamennyi tagállam osztatlan egyetértését. Létezik azonban olyan szakmai ellenérv is, hogy az Európai Unió nem állam, következésképpen nehezen felfogható, hogy akkor miként lehet az állampolgárairól beszélni? Czuczai Jenő szerint, ha és amennyiben az EU egyszer föderális állam lenne, értelemszerűen be lehetne vezetni az Európai Unió állampolgára kategóriát. – Ettől azonban rendkívül messze vagyunk, és nem gondolom, hogy ez a közeli jövőben realitás lenne – vélte a jogászprofesszor. Egyúttal hozzátette, hogy a konvent és az általa elfogadott dokumentumok, ajánlások nem kötelező erejűek, s a 2004-ben összehívandó kormányközi konferencia dönt valamennyi javaslatról, amelyen reményeink szerint már 25 tagállam vesz részt. A tekintetben azonban, hogy a kettős állampolgárság intézményéhéz sikerül-e 25 tagállam hozzájárulását megszerezni, Czuczai Jenő erős kétségeit hangoztatta.
S hogy mit jelent a készülő uniós alkotmány a magyar jogalkotás szempontjából? Nos, Czuczai Jenő úgy vélte, hogy e tekintetben „nagyon messze szaladtunk”. Mint mondta: még tudományos szakmai körökben is sokan szkeptikusok, hogy lesz-e valaha az EU-nak alkotmánya, szükség van-e egyáltalán rá és mi legyen ennek a tartalma? A szakértő szerint Magyarországon többet kellene beszélni erről a kérdésről, szakmai-tudományos és a társadalmi-civil szférán belül is. Hozzátette: először az alapvető jogok európai chartájához való viszonyunkat kellene egyértelművé tenni, hiszen ma még ez sem egyértelmű – ezt példázza a jelenleg is folyó alkotmánymódosítási törvényjavaslat előkészítése, vitája.