Mindenképpen támadnak

Jack Straw brit külügyminiszter pénteken nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia katonai akciót indít Irak ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, ha a világszervezet nem képes teljesíteni kötelezettségét.
A brit külügyminisztert annak kapcsán faggatták, hogy a Biztonsági Tanácsban kompromisszum körvonalazódik: az Egyesült Államok lemondana arról a követeléséről, hogy egy új ENSZ-határozat az iraki leszerelésről hagyja jóvá egyben a Bagdad elleni katonai fellépést, ha Irak megtagadja az együttműködést a világszervezet ellenőreivel.
Straw megerősítette, a brit kormány teljes mértékben elkötelezett arra, hogy az ENSZ keretében rendezzék az iraki tömegpusztító fegyverek problémáját, ha ez az út sikeres. Hangoztatta: „Fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy a nemzetközi jog keretein belül cselekedjünk az erő alkalmazását illetően, akár megfogalmazza azt egy ENSZ-határozat, akár nem.” Elmondása szerint a körvonalazódó kompromisszum ellenére Nagy-Britannia egyetlen átfogó ENSZ-határozat elfogadását részesíti előnyben, mivel azt tartja a kérdés békés rendezése legjobb zálogának. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Oroszország, Franciaország és Kína rossz szemmel nézik az amerikai és brit törekvéseket.
Mindeközben Szaddám Huszein iraki elnök Bagdadban letette a hivatali esküt, miután kedden, az összes választásra jogosult polgár részvételével tartott népszavazáson ellenszavazat nélkül újabb hét évre megerősítették elnöki tisztségében. Iraki ellenzéki csoportok és a Fehér Ház jelezték, hogy nem ismerik el az eredményt.
Ezzel egy időben öt kamion indult el pénteken Bagdadból, hogy visszavigye a kuvaitiaknak az 1990–91-es iraki megszállás idején az emírség külügyi, belügyi és nemzetbiztonsági szerveinek irattáraiból elrabolt aktakötegeket. A rakományt a hét végén adják viszsza az Irak és Kuvait közötti senkiföldjén. Az iraki kormány csak ez év júliusában, Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott tárgyalásain egyezett bele az iratok viszszaadásába, ami a Biztonsági Tanács által Irakra kirótt szankciók feloldásának egyik feltétele.
Kuvait szerint hét hónapos inváziójuk során az irakiak műtárgyakat raboltak el két kuvaiti múzeumból, és kifosztották a miniszterelnöki hivatal irattárát is.