Európa néhány fejlett országát megelőzve módosította a magyar törvényhozás 1998. január elsejei hatállyal a közlekedés szabályainak azon részét, mely a gépjárművezetés közben történő mobiltelefon használatot szabályozza. A csaknem öt éve bevezetett változtatás után Ausztriában egy, Németországban három évvel később lépett életbe hasonló szigorítás.
A jogszabály-módosítás lényege, hogy a jármű vezetője csak akkor használhatja a telefonját, ha nem vesz részt a forgalomban – félreáll –, vagy kihangosítórendszer, illetve fülhallgató segítségével telefonál. Ebben az esetben menet közben is fogadhat, valamint kezdeményezhet hívást, a közlekedésben részt vevők veszélyeztetése nélkül. Oberling József alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának helyettes vezetője lapunk kérdésére válaszolva elmondta: gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani ezt a szabálysértést, ha a vezető nem ismeri el, hogy vezetés közben telefonált. A rendőrségnek vannak ugyan eszközei arra, hogy bizonyítsák: az autós vezetés közben folytatott beszélgetést, de ha nem készült fénykép vagy videofelvétel a szabály megszegőjéről, a körülményes adatlekérés a mobilszolgáltatótól, valamint az ezzel járó adminisztráció az egyébként is alacsony létszámú rendőrség munkáját növeli. Hozzátette: nem készült kimutatás arról, hány baleset okozója volt a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon, valamint arról sem, hogy mennyivel kevesebb baleset történt a szigorítás életbelépése óta. A harmincezer forintig terjedő szabálysértési bírság nem elegendő visszatartó erő az autósoknak, és a példaként előttünk álló országokban sem a büntetés mértéke, hanem a hazainál jóval fejlettebb közlekedési morál, az állandó rendőri jelenlét, valamint a polgárok jogkövető magatartása miatt sokkal ritkábban szegik meg a szabályokat.
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
