Nem lesz négypárti az EU-egyeztetés

Nem lesz ma négypárti egyeztetés az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról, a Fidesz és az MDF ugyanis jelezte: látszategyeztetésen, a tervezet tartalmának ismerete nélkül, nem kívánnak részt venni. A kormánypártok szerint azonban az ellenzéknek ismernie kell az alkotmánymódosítás tartalmi elemeit.

Nem lesz jelen az európai uniós csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítás miatt összehívott egyeztetésen a Fidesz – jelentette be tegnap Áder János, a párt ügyvezető elnöke, frakcióvezetője. Mint mondta, Bárándy Péter igazságügy-miniszter pénteken munkaidő után küldte át a hétfőre szóló meghívót, ám a módosítás tervezett szövegét elmulasztotta mellékelni. Áder János kijelentette: egy ilyen súlyú ügyben már a kormánydöntés előtt egyeztetni kellett volna a pártokkal. Áder felhívta a figyelmet arra is: a kormány a hétfői egyeztetést követően kedden már a parlament elé akarja terjeszteni a javaslatot. A frakcióvezető kijelentette: ilyen fontos ügyben látszategyeztetésen nem kíván részt venni a Fidesz. Áder hozzátette: az EU-csatlakozás az első számú köz- és nemzeti ügy Magyarországon, nem pedig szakmai kérdés, amelynek azt Medgyessy Péter miniszterelnök tartja.
*
A kormány várhatóan akkor is megtartja ma az egyeztetést az európai uniós alkotmánymódosításokról, ha azon az ellenzék nem lesz ott – mondta el lapunk kérdésére Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány munkaideje tovább tart, mint az ellenzéké – reagált Gál J. a Fidesz szavaira. Ugyanakkor elmondta azt is: a tervezett változtatásokat a pénteki kormányülés csak véglegesítette. Bárándy Péter igazságügy-miniszter és tárcája a döntésnek megfelelően a hét végén dolgozta ki az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosító csomag szövegét. A kormányszóvivő kifejtette: a tervek szerint a mai egyeztetésen az igazságügy-miniszter ismertetné a pártok képviselőivel az alkotmánymódosítások pontos szövegét. Ha az ellenzék nem megy el a találkozóra, akkor majd postán kapják meg a tervezetet. Gál J. Zoltán szerint annak, hogy mindössze két nap áll rendelkezésre a pártközi egyeztetésre a benyújtás előtt, nincs olyan látszata, hogy a kormány nem veszi figyelembe az ellenzék véleményét ebben a fontos kérdésben.
Az MDF sem vesz részt a mára tervezett egyeztetésen. Dávid Ibolya pártelnök az MTI-nek elmondta: csak akkor mennek el, ha az előterjesztést megkapták, azt több szinten megtárgyalták és álláspontjukat kialakították. A politikus szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt egy nappal egyeztetést tartani „szakmai és politikai igénytelenség”. – Látszategyeztetésnek és kapkodásnak az alkotmánymódosítás esetében nincs helye, ez különösen vonatkozik az EU-csatlakozással összefüggő tervezett változtatásra – jelentette ki az MDF elnöke.
Az SZDSZ elnöke ugyanakkor jelezte: ott lesznek a megbeszélésen.
Kuncze Gábor szerint a Fidesz és az MDF politikusai ismerhetik, hogy milyen tartalommal kell az alkotmányt módosítani. Megjegyezte: az indítvány parlamenti vitájáig kellő idő áll rendelkezésre annak tanulmányozására. Az SZDSZ elnöke szerint a kormány részéről gesztus, hogy a benyújtás előtt meg akarja ismerni a véleményeket. Bárándy Péter igazságügy-miniszter annak ellenére is az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás mai négypárti egyeztetésére készül, hogy a Fidesz és az MDF jelezte távolmaradását. A miniszter az MTI-nek elmondta: a megbeszélés célja, hogy az alkotmánymódosítás tervezetét illető esetleges kifogások ne a parlamenti vitában vetődjenek fel, az Országgyűlés elé már négypárti konszenzussal kerüljön a javaslat. A miniszter hozzátette azt is: nem kötelező a négypárti egyeztetés, a javaslat anélkül is a parlament elé vihető.
*
A népszavazások lehetséges időpontjáról az 1998. évi III. törvény rendelkezett. Az országos népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló jogszabály 16. § (2) bekezdésének értelmében a népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. A – még a Horn-kormány idején meghozott – törvény kétharmados jogszabály, így a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges a törvény módosításához is.
***
Fél tucat módosítás. Az MTI úgy tudja: az alkotmánymódosításra irányuló előterjesztés foglalkozik többek között az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazás ünnepnapra, március 15-ére történő kitűzésével, miután a vonatkozó alacsonyabb rangú jogszabállyal ez ellentétes. Ebben az esetben azonban az alkotmánymódosítás teremtené meg az ünnepnapon történő szavazás jogszabályi alapját. Az alkotmánymódosítás érintené a törvényhozás és a kormány EU-kapcsolatokat illető viszonyát is. A csatlakozás kapcsán a parlament cselekvési szabadsága is jelentősen csökken, hiszen azt a magyar alkotmányon túl az EU-szabályok is korlátozhatják. Az EU-val való tárgyalásokkal összefüggésben pedig felmerülhet, hogy a végrehajtó hatalom magyar álláspontot képviselő tagja milyen törvényhozási ellenőrzés alatt álljon majd: csak a tárgyalások végeztével számoljon-e be a parlamentnek, vagy esetleg az egyeztetések minden jelentősebb mozzanata előtt kérnie kelljen előzetes felhatalmazást a törvényhozástól. Az alkotmánymódosítás a választójogot is érinti, hiszen a csatlakozást követően a magyarországi lakóhelyű uniós polgárok is szavazhatnak az önkormányzati választásokon, sőt jelöltként is indulhatnak. (MTI)