Óriási pusztítás készül

Noha a Világbank – nemzetközi és romániai civilek nyomására – elutasította az erdélyi Verespatakon, a Maros vízgyűjtő területén ciántechnikás aranybányászatra vállalkozó kanadai–ausztrál cég negyedmilliárd dolláros hitelkérelmét, a Gabriel Resources Ltd. folytatja a már megkezdett beruházást. A tervezett hatszáz hektáros ciántó miatt kétezer embert szeretnének kitelepíteni, egyben feldúlják a mai Románia történelmileg dokumentált legrégibb települését.

Nem befolyásolja a Verespatakon beindított beruházást a Világbank döntése, amiért nem nyújt hitelt a Gabriel Resources Ltd.-nek – nyilatkozta a héten az erdélyi Krónika napilapnak Dana Golea, a kanadai–ausztrál társaság romániai leányvállalatának szóvivője. A Kanadában bejegyzett Gabriel Resources Ltd. ausztrál cég 250 millió dolláros hitelkérelemmel fordult a Világbankhoz. Washingtoni források szerint az intézmény elnökének személyes kérésére az IFC, a nemzetközi pénzintézet hitelező pénzcsoportja megtagadta a hiteltámogatást. A Frank Timis tulajdonában lévő Gabriel Resources Ltd. romániai cége, a Verespatak Gold Corporation révén nagyarányú előkészületekbe fogott a Fehér megyei településen, ahol Európa legnagyobb aranybányáját akarja megnyitni. A négyszázmillió dolláros projekt gazdái kétezer ember, kilencszáz gazdaság és háztartás „elköltöztetését”, és mintegy hatszáz hektárnyi felületű, 180 méter magas gáttal védett ipari derítő megépítését tervezik a Maros vízgyűjtő medencéjében. A mesterséges tóban kétszázmillió tonnányi ciántartalmú ipari hulladékot akarnak tárolni. A beruházás miatt el fog tűnni a föld színéről Románia történelmileg dokumentált legrégibb települése, feldúlják a római kori aranybányászat itteni nyomait, és a vidék, valamint távolabbi régiók környezetét fenyegető veszélyes szennyező forrást hoznak létre.
Dana Golea, a beruházó képviselője azt állította, hogy a cég számára közel sem volt létfontosságú a világbanki hitel. – A pénzcsoport azért döntött úgy, hogy eláll a hitelfolyósítástól, mert a Gabriel Resources Ltd. képviselőivel folytatott egyeztetésen kiderült, beavatkozása késleltette volna a verespataki projektet – szögezte le a szóvivő. Ezzel cseng egybe Frank Timisnek, a Gold Corporation többségi tulajdonosának hét végi nyilatkozata is, amely szerint a kanadai–ausztrál társaságnak elegendő pénze van az aranybánya létrehozására.
Az amerikai Wall Street Journal szerint ellenben az elutasító világbanki döntés megszületésében a nemzetközi környezetvédelmi szervezeteknek és a romániai civileknek volt döntő szerepük. A lap szerint a román kormány, amely támogatja a verespataki projektet, megpróbálta megakadályozni a civil szervezetek képviselőinek részvételét a világbanki döntést megelőző tanácskozásokon. Kóródi Mária magyar és Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter múlt heti tárgyalásain a román tárcavezető megígérte magyar kollégájának, hogy az Európai Unió és Magyarország szakemberei még az előkészítő szakaszban megismerhetik a verespataki projektre vonatkozó környezetvédelmi engedélyeket.