Ismert, hogy a kampánycsend időtartama a szavazást megelőző nap, vagyis ma 0 órától egészen a szavazás befejezéséig, vasárnap este 7 óráig tart. A hatályos törvény úgy rendelkezik: a kampánycsend megsértésének minősül minden olyan cselekedet, amely a választópolgárok választói akaratának befolyásolására irányul. Különösen vonatkozik ez a választópolgárok számára a jelölt vagy jelölőszervezetek által ingyenesen juttatott szolgáltatásokra, így az emberek szavazásra történő szervezett szállítására, étel-ital adására. Tiltott cselekmény a választási eljárási törvény szerint a pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása is, miként tiltja a jogszabály a választási plakátok elhelyezését a kampánycsend időszaka alatt éppúgy, mint a választói akarat befolyásolására alkalmas információ szolgáltatását is, történjen az elektronikus vagy más úton.
Fontos tudnivaló, hogy nem minősül kampánycsendsértésnek, ha egy ismert pártállású személy hangsúlyozottan nem politikusként szerepel úgy egy televízióműsorban, hogy megszólalása nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.
Más a helyzet a mobiltelefonos sms-üzenetekkel. Ezekkel már csínján kell bánnunk, hiszen éppen úgy kampánycsendsértésnek minősülhetnek, mint a fentiek. Másként rendelkeznek azonban a jogszabályok, illetve az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a szóbeli buzdításról. Erről általánosságban annyit lehet mondani, hogy amenynyiben előnyt, illetve hátrányt nem helyez kilátásba az, aki a választáson való részvételre buzdítja polgártársát, nem követ el kampánycsendsértést. Az eddigi gyakorlatot és a jogi normatívát alapul véve nyilvánvalóan ez a szóbeli győzködés csak a szavazókörtől tisztes távolságban történhet, semmiképpen sem a szavazás helyszínén vagy annak közvetlen környezetében.
A mobiltelefonok megjelenése és elterjedése szintén a jogi szabályozás pontosítását tette szükségessé. Irányadónak kell lennie az OVB ez év április 18-i állásfoglalása, amely úgy rendelkezik, hogy a szavazás titkossága alapelvének „súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogokat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak”. Az OVB hangsúlyozza: „ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad.”
Tudnunk kell, hogy minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani, s a törvény rendelkezésének értelmében a szavazófülkékben tollat is el kell helyezniük a szavazatszámláló bizottság tagjainak. Szintén fontos megjegyezni, hogy a szavazókörökben a helyi választási bizottság címe és telefonszáma mindenhol ki van függesztve, így ha bejelenteni-, illetve megjegyeznivalónk van, nemcsak a szavazatszámláló bizottsághoz, de a megfelelő választási szervekhez is fordulhatunk. Amennyiben rendellenességet észlelünk, erről kötelesek vagyunk tájékoztatni a szavazatszámláló bizottságot, amely minden esetben jegyzőkönyvet készít a történtekről. A teremben egyébként rajtunk kívül csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az esetleges nemzetközi megfigyelő tartózkodhatnak, valamint a sajtó képviselői is végezhetik munkájukat a helyszínen. A választópolgárok a szavazás időtartama alatt csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak a választási eljárásról szóló törvény értelmében. A rend fenntartásáért – a szavazóhelyiségben és környékén egyaránt – a szavazatszámláló bizottság elnöke felel. Intézkedései mindenkire nézve kötelező jellegűek. A szavazatszámláló bizottság mindazon polgárokat felveszi a névjegyzékbe, akik igazolják, hogy lakcímük a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepelnek a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok nyilvántartásában. Aki igazolással rendelkezik, szintén szavazhat, ám csak a lakóhely szerinti választási iroda vezetője által kiállított igazolás eredeti példányát fogadhatja el a szavazatszámláló bizottság elnöke. Összefoglalva: pótlólag fel kell venni a névjegyzékbe mindazon polgárokat, akik igazolták, hogy lakcímük, illetve tartózkodási helyük a szavazókörben van.
A szavazatszámláló bizottság minden esetben gondoskodik arról, hogy a szavazólapokat lepecsételjék. A későbbi félreértések megelőzése érdekében azonban nem árt, ha ezt mi is ellenőrizzük, hiszen pecsét híján szavazatunk is érvénytelenné válik. Ugyanígy érvénytelen az a szavazat, amely a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, illetve kiesett jelöltre adták le. Megjegyzendő: ha a szavazólapban bármely megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve hozzáírtak egy nevet, ha egyéb feltételeknek megfelel a szavazat, annak érvényességét mindez nem érinti.
A szavazólap átvételét egyébként minden választópolgárnak saját kezű aláírásával kell igazolnia a névjegyzéken. További adalék: a szavazófülke használata nem kötelező, ám kérhetjük a szavazatszámláló bizottság bármely tagját a szavazás módjának elmagyarázására. Ez nyilvánvalóan csakis a választópolgár befolyásolása nélkül történik. Amire még ügyelnünk kell: a törvény szerint a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt, két, egymást metsző vonallal kell szavaznunk, hogy voksunk egészen bizonyosan érvényes legyen.
Amennyiben elrontjuk szavazólapunkat, nem kell kétségbeesnünk. Mindenki kaphat még egyszer új szavazólapot, feltéve, hogy még a szavazólapokat tartalmazó boríték urnába helyezése előtt jelzi gondját a szavazatszámláló bizottságnak. A testülettől a polgár új lapot kap, ám tudnunk kell: csak egyszer adhat ki új szavazólapot, másodszorra már nem biztosít lehetőséget erre a hatályos törvény.
A szavazatszámláló bizottságnak ügyelnie kell arra is a törvény rendelkezései szerint, hogy üres szavazólapokat senki se vihessen ki, illetve az esetleg kint kitöltötteket ne lehessen visszacsempészni a szavazóhelyiségbe. Amennyiben erre a jogtalanságra fény derül, érvénytelenné válik a szavazat.
A jogorvoslatokról a választási eljárásról szóló törvény szintén egyértelműen rendelkezik. Az esetleges panaszt és kifogást úgy kell benyújtanunk, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról számított három napon belül hoz döntést. A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos kifogásokról az illetékes helyi vagy területi választási bizottság hoz döntést, a választási bizottság döntése ellen viszont már a fővárosi vagy a megyei bírósághoz kell fordulnunk.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen
